Katharina Herzog: Wo die Sterne tanzen

A sorozat befejező, 4. részéről is kb. uazt tudom leírni, mint az előzőekről, sőt…Itt még követhetetlenebbnek találtam a történetet, ez már nem csak kettő, hanem 3-4 különböző időben játszódott, szerintem ez egyértelműen inkább hátrányára, mint előnyére vált a könyvnek, amit ezúttal is spotify-n hallgattam.

Nele szülei még kisgyerekkorában elválnak és egyre több időt tölt nagyanyjánál a német Juist szigeten az Északi-tengeren. Itt életre szóló barátságokat/szerelmeket talál, musical táncosnő lesz, New Yorkban él és a Broadway-n táncol, kislánya születik, majd nagymamája halálakor visszatér a szigetre. Közben állandóan vívódik magával és kb. mindenkivel, a családjával, a szerelmeivel, de persze a végén minden szinten teljes lesz a happy end. Ami ebben a részben engem különösen irritált, h a főszereplő az a fajta nő, akit az életben sem tudok elviselni: mindig nyavalyog, mindig rá kell tekintettel lenni, mindenki az ő kegyeit keresi – számomra teljesen érthetetlen módon – minden az „ölébe hullik”, szóval rosszul voltam tőle, ez különösen rányomta a bélyegét számomra erre a könyvre.