2010. május 5., szerda

John Steinbeck: Édentől keletre

Hatalmas olvasmányélmény volt számomra a könyv, nagyon tetszett, felkerül a kedvencek közé.
Bár a kritikusok szerint nem Steinbeck legjobb regénye, de a legnépszerűbb, ő maga a bibliájának hívta, a fiainak szánta, emlékeztetőül a családi hagyományokra. A Pulitzer- és Nobel - díjas író ezt tartotta élete fő művének.
A családregény a Paradicsomból való kiűzetés témáját modern környezetben dolgozza fel, a cím arra utal, h miután Kain az Úr színe elé került, Nód földjén telepedett le, Édentől keletre.

Bár több mint 700 oldalas könyvről van szó, szerintem mégsem igazán a történet a lényeg, azt talán aránylag röviden össze is lehetne foglalni, inkább a szereplők a hihetetlen érdekesek.
A Trask fiúk két generáción keresztül élik végzetszerűen a bibliai Káin és Ábel sorsát, előbb Adam és Charles Trask vetélkedik apjuk, Cyrus szeretetéért, majd Adam két ikerfia, Aron és Caleb teszi ugyanezt.
A jó és rossz fiúk életét – bár szerintem nehéz eldönteni egyértelműen, h ki a jó és ki a rossz, mert azért ennél összetettebb szereplőkről van szó - egyazon démoni nőszemély határozza meg, annak ellenére is, h a megbabonázóan szép Cathy feleségként, szeretőként és anyaként egyaránt szívtelen és kegyetlen. A mű másik kulcsfigurája, Samuel Hamilton, az író Írországból bevándorolt nagyapja, csodálatos ember, aki amikor meghalt egyszerre aludt ki a világ, mint egy gyertya, mondja róla a könyv egy másik bölcs és fontos szereplője, Traskék kínai szolgája, Lee. Sam az erkölcsi értékrend képviselője, jellegzetesen prófétai figura, aki a démonian gonosz Cathyt ellentéte a történetben.
A nevek is szimbolikus erővel bírnak, Adamet nem nagyon kell magyarázni, de ikerfiait tudatosan nevezi el Sam Hamiltonnal és Lee-vel Calebről, aki aközül a sok ember közül, akik elindultak Egyiptomból, másodmagával érkezett meg az ígéret földjére, ill. Aaron-ról, aki nem jutott el oda. Kicsit már a névadásnál sejteni lehet, h „nevükben a sorsuk” és így is lesz…
Caleb külsőre az apjára üt, belsőre viszont sokkal inkább hasonlít Cathyre, míg Aron a külsejét anyjától örökölte, de személyisége inkább Adamé, legalábbis eleinte így tűnik, de aztán szépen lassan megváltoznak a dolgok, Cal, aki mindig is az okosabb, rafináltabb, felfedezi magában a rosszat, folyamatosan őrlődik az öngyűlölet és az önsajnálat között, de kontroll alatt tartja magát, Adam egyetlen beszélgetéssel – öntudatlanul – jó útra téríti, de ugyanígy egy pillanat alatt elutasításával kiváltja másik fia halálos ítéletét. Cal féltékeny a testvérére, amiért azt megnyerő, ártatlan külseje miatt mindenki azonnal megszereti, míg neki mindenért meg kell küzdenie és főleg azért féltékeny rá, mert apjuk is jobban szereti fivérét, mert az anyjukra emlékezteti. Cal gyűlölete, amit önmaga iránt érzett, kifelé fordult, mindenki ellen és közvetetten fivére halálát okozza. A könyv végére ő avanzsál főszereplővé, egyébként is sokkal többet megtudunk róla, mint ikertestvéréről, s kiderül, h bár szokásaiban piszkos, de lélekben megdöbbentően tiszta.
Cathynél/Kate-nél számítóbb, hidegebb és kegyetlenebb teremtéssel még nem nagyon találkoztam olvasmányaim során. Nincs senki, akit ne célja elérésére használna, aki iránt bármit is érezne beleértve szüleit, férjét, gyermekeit is. A legledöbbentőbb, h egyszerűen nincs ok és cél, nincs miért a múltból, h mi tette ilyenné, de nincs miért a jövőből sem, h mit akar elérni, agyon kínzott és nyomorított embereken ill. holttesteken keresztül. A könyv 2. felére aztán kiderült, h Cathynek igazán a szépségével volt hatalma férje, Adam felett, ahogy az hanyatlani kezdett, Adam újra önmaga lehet, ami az asszonyt megijeszti, mert nem tud elképzelni tiszta szándékot, mindenben az aljasságot, a csapdát keresi, mindenki magából indul ki, ugyebár…Egyre torzabb lett az észjárása, mindenkivel szemben gyanakvó félelmet érzett, majd önkezével vetett véget életének.

Ennél a művénél szakított az író azzal a felfogással, hogy a gonoszság forrása a társadalmi igazságtalanság, és itt azt az emberi pszichében fedezi fel. A regény üzenete, h nincs előre meghatározott sors, mindenkinek megvan a választás szabadsága, h erkölcsös, vagy erkölcstelen, jó vagy rossz legyen.
A könyv 4 részből áll, a híres film a 3. és a 4. részt dolgozza fel, még nem láttam, de meg fogom nézni feltétlenül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése