Egy elegáns vacsora otthon, barátokkal és a férj szeretőjével, kvázi díszvendégként, de vajon véletlenül került a sikeres képzőművésznő a meghívottak közé, vagy tervez valamit a feleség? Mi lesz, ha elfogadja a meghívást és mi, ha nem?
Vidéki lány a nagyvárosban, megvalósult álom, önálló albérlet két másik lánnyal, mégis teljes magány és a városi élet nehézségei.
Az első két történetben, bár problémákat állít a középpontba, mégis van megoldás, nem kilátástalan a helyzet. Érdekes, h annak ellenére is igazán érdekessé és izgalmassá tudta tenni mindkettőt, h nincs bennük nagy dolgokról szó, mégis elérte, h nagyon is érdekeljen mit fog történni, ill. mi történt. A bökkenő ott jött, h mindkét esetben aztán a végén úgy terelte az eseményeket, h az, amire végig kíváncsi lettem volna, amire kíváncsivá tett, mégsem derült ki. De igazán mégsem váltott ki ez csalódottságot, mert egy ennél fontosabb kérdésre helyezte a hangsúlyt a végén, amint aztán gondolkozz el.
A harmadik novella a gyermekvállalás kérdéskörét járja körbe, egy fiatal lány és a családja életében, a negyedik pedig egy alkohol elvonóról a családjához visszatérő ffi története, sikerül-e újrakezdeni, újraegyesíteni a családot?
Ezekben már sokkal komolyabb gondokkal kell megküzdeni a szereplőknek, a szituációk, amiket leír kilátástalanok, különösen az utolsó esetében.
Kellemes olvasmány volt, tartalmas is, de azért nem rohanok beszerezni Maeve Binchy könyveit, viszont, ha „szembe jönnek” esetleg, szívesen fogok még olvasni tőle.
