Sophie Kinsella: Mini Shopaholic

Egy év szünet után folytattam a sorozatot, mert jó lenne valamikor a végére érni. Ugyanazt tudom megállapítani, amit eddig is: Becky Brandon vásárlásfüggő, aki szemrebbenés nélkül füllent mindenkinek, de ami még ennél is rosszabb, ragaszkodik is körmeszakadtáig a teljesen gyerekes hazugságaihoz, ezzel őrültebbnél őrültebb szituációkba lavírozva magát.

Ezúttal sem aprózza el, most a fontosabb projektjei: az immár kétéves kislányukkal, Minnie-vel még mindig a nő szüleinél laknak, mert mindig meghiúsul a házvásárlásuk, mikor kiderül, h a szülei nem bánnák már, ha végre elköltöznének, jön a hazugságok láncolata ház és költözés ügyben. Ezenkívül Becky meglepetés szülinapi bulit szervez a férjének, ami azért nagy feladat, mert egyrészről Luke köztudottan utálja az ilyesmit, másrészről Becky egy hollywoodi sztárok partijaival vetekvő eseményt akar szervezni, de pénze nincs rá, így mindenféle fondorlatos megoldásokhoz folyamodik…ezenkívül jó lenne megregulázni a kétéves Minnie-t, rávenni Luke-ot egy kis tesóra, rendezni Luke és az anyja kapcsolatát, megtalálni a gazdasági válság közepette a megoldást, h a kliensei továbbra is vásároljanak nála, szóval főhősnőnk nem unatkozik.
Megint nagyon sokszor volt eszméletlenül blőd, gyerekes, buta, de szokás szerint fel-felvillant egy érző emberi lény is. Most már nem csak Luke-hoz, de a kislányához fűződő kapcsolata is talány, ezekben kimondottan gyengén teljesít Kinsella szerintem, konkrétan se a lányával, se a férjével nem igazán van „megfogható” kapcsolata Beckynek. 2 rész van még hátra a sorozatból, hamarosan következnek azok is.

Edward Rutherfurd: New York

Pár hónapja láttam először a könyvet és rögtön megragadott a borítója is, nagyon szép kiadás, amit aztán karácsonyra meg is kaptam. Gondoltam, mivel csaknem 800 oldal, mindjárt neki is állok, a két ünnep között, után, több időm volt olvasni, mint általában.

Az 1600-as évekből indulunk, amikor New York még párszázas kisváros volt. A fejlődése gyors és megállíthatatlan, amiben hollandok, angolok, majd németek, írek, olaszok és zsidók játszanak fontos szerepet. Egy eredetileg angol család, a Masterek generációin keresztül követjük végig a város- és egyben az Amerikai Egyesül Államok történetét. A fejezetek között időnként 10 éveket, vagy egy egész generációt is ugrunk, ez időnként zavaró volt.
A főszereplő Master család kiveszi a részét a fontos történelmi eseményekből, felemelkedik, hol így, hol úgy keveredik más nációkkal, miközben szemünk előtt alakul a város, épül, szépül. Az író főszereplőinek életébe beleszövi a Carnegie Hallt, a Wall Streetet, Conny Islandot, az Empire State Buildinget és még a Világkereskedelmi központ ikertornyait is, mert egészen a 2001-es eseményekig követjük nyomon a város és a főhősök életét.
Nekem végig azok a részek tetszettek jobban, ahol jobban megismertük a szereplőket, amikor nem csak pár oldal erejéig olvastunk az életükről, hanem egy kicsit tovább követjük őket, kevésbé érdekeltek ill. kevésbé tudtam követi időnként a történelmi, politikai, pénzügyi történéseket, amik nekem néha túl magasak voltak.

Kristin Hannah: Die Nachtigall

Vianne és Isabell korán félárvák lesznek, miután anyjuk meghal és az I. világháborúból visszatérve összetört apjuk eltaszítja maguktól a kamasz Vianne-t és a még kislány Isabellt. Az idősebbik lány 16 évesen teherbe esik és férjhez megy, de a gyerekét és még többet is elveszíti, majd lánya születik. Isabelle intézetről intézetre jár, ahol előkelő fiatal hölgyet akartnak nevelni belőle, sikertelenül.

Mikor újra kirúgják egy iskolából, visszamegy az apjához, de a hírre, h a németek már Párizsban vannak, az apja Vianne-hoz küldi a már javában tomboló II. világháborúban, akinek férje is bevonult. Isabelle viszont harcolni akar, tenni valamit. A kisvárosi tanítónő, családanya Vianne, csak azt szeretné, h újra minden olyan legyen mint volt, a férje újra velük legyen, de ezért eleinte nem mer tenni semmit, elviseli a házukba költöző jóképű, kedves német tisztet, meghúzza magát. A fiatal Isabelle sokkal lobbanékonyabb, hatalmas igazságérzettel, tenni akar, elege van abból, h fiatal lányként semmiből sem veheti ki a részét, hamarosan meg is találja a helyét az ellenállásban. Ahogy az események haladnak előre, a két nővér egyre merészebb lesz, egyre többre vállalkozik, Isabelle csalogány fedőnéven – innen a cím - szövetséges pilótákat csempész Spanyolországba, akiknek a gépét lelőtték, miközben Vianne zsidó gyerekek életét menti meg. Számomra az igazi hősnő, az eleinte kicsit szürke idősebb nővér lett, aki a regény elején nem egy erős nő, de az események rákényszerítik arra, h túlnőjön önmagán, bátor legyen, a lányáért és a neki fontosakért. Neki kell túlnőni önmagán, anyatigrisként védi a családját és áldozza fel magát értük gondolkodás nélkül. A kerettörténetben egy idős hölgyet, aki Amerikában él, meghívnak Franciaországba és fia meglepetésére anyja el is akar menni. Végig azt hittem, ő Isabelle, de a végén egy könnyfakasztó fejezetben kiderül, h ő Vianne és azt is megtudjuk, h alakult a főhősök élete a II. világháború vége után.
Elképesztő tragédiák, sorsok, történetek barátságról, szerelemről, családról, arról, mi mindenre képes az ember, ha kell, ha a gyerekei és a saját élete múlik rajta. Sokszor gombócban a torkomban, könnyekkel a szememben hallgattam ezt a hangoskönyvet. Ahogy eddig sem okoztak Kristin Hannah könyvei soha csalódást, úgy most sem.

Annegret Heinold: Winter am Ender der Welt

Az 50-es német Jasmine, aki portugál férjével és 2 gyerekével Lisszabonban élt, hirtelen a téli, fagyos Kanadában találja magát egyedül a világ végén. Egyetemi tanár férje rendszeressé váló félrelépéseit a diákjaival megelégeli a nő és az életét felrúgva elhagyja.

Egy életen át a családjáért élt, de a gyerekek felnőttek és a házassága nem mehetett már így tovább. Azért bújik el egy barátnője kis házában, h újra gondolja az életét. Sokat nincs egyedül, időnként tele a ház, jönnek régi és új barátok, kiderülnek dolgok a házasságából, miközben Jasmine azon töri a fejét, mihez is kezdhetne, mivel foglalkozhatna, kereshetne pénzt. Meglátogatja az anyósa és a férje házasságon kívüli lánya, ami elég brutál kombó, de valahogy mindenki mindenkiben kellemesen csalódik és csak jó dolgok sülnek ki belőle, miközben egyre csak szövődnek a gyengéd szálak Jasmine és a jóképű Carl között. Már épp a közös jövőt tervezgetik és színezgetik, ahol együtt vezetik Carl múzeum farmját, amikor felbukkan a portugál férj a válási papírokkal. Jasmine-nak döntenie kell, a két férif, a két élet és a két ország között…
Alapvetően tetszett, mert jó példa arra, h nem kell mindent túl bonyolítani és túl gondolkodni. Végre egy könyv, ami nem rózsaszín és csöpögős, már ami a szerelmi szálat illeti, inkább élet közeli, bár összességében azért itt is voltak az életszerűtől kissé elrugaszkodott részek, de meglepően jó humorral van megírva a könyv, így még ezt is megbocsájthatónak találtam. Azért bírnám, ha csak Kanadába repülhetnék csak úgy egy ismerősöm házába csövezni pár hónapot
Ami kicsit idegesített, az a facebook, a könyv pár éves, én is tudom, h akkor a fb-nak még más volt a szerepe, megítélése, de ez a mindent ott posztolunk, mindenki mindent onnan tud meg, kicsit idegesítő és nevetséges volt nekem.

Sebastián Fest: Federer és Nadal – A párharc, amely örökre megváltoztatta a teniszt

Az első perctől kezdve szkeptikus voltam, amint megláttam ezt a könyvet, nem is terveztem megvenni, de amikor karácsony előtt szembesültem vele, h „mindenképpen fogok Federeres könyvet kapni” – amik az utóbbi időben váratlanul elárasztották a magyar piacot – akkor gondoltam, inkább olyan legyen, ami még nincs meg németül.

A könyv egyértelműen a két világsztár főszereplését ígéri, egy olyan újságíró tollából, aki évekig követte őket, készített interjúkat velük és volt ott sokszor a színfalak mögött. Ez jól is hangzik, a megvalósítás már kevésbé sikerült szerintem, legalábbis nekem óriási csalódás volt a könyv és azért akartam mielőbb kiolvasni, h gyorsan elfelejthessem.
Szerintem mindig „kockázatos” még aktív emberekről könyvet írni, mert adott esetben sok minden történhet velük még addig is, amíg a könyv nyomdába, majd a boltokba került. Ez a kötet bár magyarul 2019-ben jelent meg, a probléma az, h eredetiben 2015-ben és azóta azért nem kevés dolog történt ezzel a két sportolóval, amit sajnos a legtöbb fejezetben teljesen ignoráltak, meglepő módon másokban említést tesznek a legújabb történésekről is. Ez által abszolút nem lett egységes a könyv, tele van nevetséges és szánalmas megállapításokkal, amik lehet, h 2015-ig igazak voltak, de azóta már nem, ez nagyon gáz.
Ezenkívül ez a könyv Nadalról szól, Federerről sokkal-sokkal kevesebb szó esik, az az érzésem, h ő csak azért kellett, mert kettőjükkel legalább 2x annyi példányt lehet eladni. Kimondottan irritált, h a svájci esetében szinte mindig a negatív dolgokra fókuszál, bár sokszor ki nem mond, de sejtet dolgokat, míg Nadal a tévedhetetlen, tökéletes, becsületes stb., aki kizárólag akkor kap ki, h sérült etc. behánytam ettől is.
Ami még szánalmas volt, h rengeteg tök lényegtelen sz@rságon pörög, amit bennfentesként látott, de aminek sem a könyv, sem a főszereplők szempontjából semmi jelentősége. Összességében volt benne – főleg Nadalról – pár újdonság, meg néhány érdekesség, de idegesítőnek találtam azt is, h csapong, mind a témákban, mind az időben, sok logikát nem sikerült felfedeznem az egészben.
Hatalmas csalódás, borzasztóan idegesítő. Semmiképpen sem ajánlom egyik fél nagy rajongójának sem, sem olyanoknak, akik sok éve követik és szeretik a teniszt.

Ali Harris: Ein Weihnachtswunder zum Verlieben

Evie élete elég furán alakul. Az első szerelemért feladja az álmát és amikor pár év múlva vége lesz a kapcsolatnak teljesen elhagyja magát. 2 évig nincs senkije, csak dolgozik gyerekkora kedvenc áruházában – ami végnapjait éli - a raktárban, ahol még a nevét sem tudják, ill. azt hiszik, h az elődje, és bár Evie-nek egy csomó jó ötlete lenne, hogy lendítse fel a lepukkant házat, még csak észre sem veszik.

Aztán viszont valami megváltozik: a lány felülkerekedik önmagán, h megakadályozza, h a barátait kirúgják, titokban sorra alakítja át az áruházi osztályokat, mire fel elözönlik a lelkes vásárlók az üzletet. Ráadásul közben a herceg fehér lovon is betoppan az életébe, a dolog szépséghibája csak annyi, h Joel azt hiszi, Carlyval randizik, az áruház menő tanácsadójával, ennek megfelelően Evie-nek itt is szerepet kell játszania.
December elsején indul a történet és naponként követi végig, h menti meg Evie a patinás áruházat kvázi egymaga, de úgy h közben rajta kívül kb. mindenki magának követeli a sikert. Közben új barátokat szerez, de csalódik is olyanokban, akiket sokra tartott és lassan-lassan rájön, h lehet, h Joel tökéletes, de nem neki.
Alapvetően aranyos történet lenne, de nekem túl hosszú és vontatott volt, túl sok szál volt, amiknek kb. a feléből nem sok minden lett ill. elég hihetetlen volt ez „az áruház egyszemélyes megmentése”, meg a „senki sem tudja, ki vagyok” szál is….

Boldog új évet!

Új év, új remények, új olvasmány élmények! Mielőtt belevetném ezekbe magamat, jöjjön a szokásos összegzés az elmúlt évről.
2019-ben 76 könyvnek értem a végére, ez néggyel kevesebb, mint előző évben. 63 volt ezek közül németül és 13 magyarul, tovább erősödött a német dominancia a tavalyihoz képest (63-17).

50 ekönyvet és 12 hagyományos könyvet olvastam és ami abszolút rekord, 14 hangoskönyvet hallgattam meg, többségében hála a spotify-nak. 2019-ben sikerült alulmúlnom magam, ami a magyar szerzőktől való olvasást illeti, sokkolt, h csak 3 magyartól olvastam, ezen mindenképpen változtatni akarok és fogok is 2020-ban. Az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán továbbra is megfontolva haladok;), 2018-hoz hasonlóan most is csak kettő könyvet olvastam a listáról, jelenleg 108-nál tartok.
Az utóbbi évekhez hasonlóan 2019-ben is több sorozatot olvastam, kezdtem Ulrike Renk Ausztrál Sagájával, majd Petra Durst-Benning Zarentochter trilógiája következett, de ebből csak az első kettőt olvastam, a 3. -hoz már nem volt erőm, nem igazán tetszett. Az eddigiekhez hasonlóan nem okozott csalódást viszont Kerstin Gier, akinek Silber trilógiáját végigolvastam. Az 5. résszel bővült Kinsella boltkóros sorozata, talán egyszer a végére érek, ez a cél. Ahogy az elmúlt években, úgy 2019-ben is egy Sarah Morgan sorozattal fejeztem be az évet, ami bár tetszett, de azért nagyon egysíkú kezd lenni.
2019-ben nem olvastam olyan könyvet, ami felkerült volna az abszolút kedvenceim közé, ennek ellenére persze azért sok jó olvasmányom volt. Sokáig tartottam Gyarmati Fanni naplójától, aminek kiolvasása szinte az egész nyarat kitöltötte, de végül igazán örülök, h végre rászántam magam, mert nagyon tartalmas, érdekes és megkapó volt. Ezenkívül nagyon tetszett még Cathrine Ryan Hyde egy árva kisfiúról szóló regénye, Marlen Haushofer nem mindennapi Die Wand-ja, Laure Barnett regénye, amiben egy pár életének alakulását boncolgatja, döntéseik függvényében vagy Sue Monk Kidd rabszolgasággal foglalkozó történelmi regénye, amit hangoskönyvként hallgattam. A spotify-nek hála két kedvencemtől, Mhairi McFarlentől és Petra Hülsmanntól is sikerült egy-egy új regényt meghallgatni, bennük nem szoktam csalódni, most sem kellett.
2019-ben is szívesen olvastam utazós könyveket, újabb két részt az Ein Jahr in…. sorozatból (Svédország, Andalúzia), egy nem mindennapi év leírását az Északi sarkon és 3 brit barát kalandjait keresztbe kasul a világban egy régi londoni taxival. Két karizmatikus személyiség életrajzát olvastam 2019-ben (Michelle Obama, Roger Federer), mindkettő nagyon tetszett.
2019 legolvasottabb bejegyzése is éppen az egyik életrajz lett, méghozzá nagy örömömre Roger Federeré, ezt egy klasszikus, a Réztábla a kapu alatt követte. A 3. legolvasottabb a Variációk egy párra c. könyvről írt véleményem lett, amit Michelle Obama életrajza követett, 5. helyen egy német nyelvű regény végzett, az Immer wenn es Sterne regnet.