Eleinte kicsit úgy éreztem magam, mint aki valami kutatást végez, a két vastag kötet mindegyike kellett ugyanis az olvasáshoz, mert rengeteg név jön elő, de csak Gyuszi, Gabi stb., a teljes nevek lábjegyzetben olvashatók, viszont a 2. kötet végén van egy majdnem 100 oldalas névjegyzék, ahol pár sor van írva az adott személyekről…Pár száz oldal után – LOL – azért kezdett kikristályosodni a hosszú távon fontos barátok, családtagok névsora, így akkor már nem kellett ezt annyiszor forgatni.
A napló 1935 februárjában indul és eleinte minden nap és elég sokat írt is bele az akkor még hajadon Gyarmati Fanni. Nagyon látszik, h kizárólag magának írta, ahogy az egy naplónál már csak lenni szokott, így aztán végig eléggé monoton, tele apró-cseprő hétköznapi történésekkel, érzésekkel, ezáltal én – különösen eleinte – elég nehéz olvasmánynak találtam. Sok az olvasónak semmit mondó leírás, információ, nehéz nem elveszteni a fonalat és képben maradni, megragadni és felfigyelni a mindennapok leírása között a lényegi információkra. A korabeli „celeb spottingra” azért mindig felkaptam a fejem, többször is találkoztak József Attiláékkal, Máraival, Szerb Antallal, Babitscsal, Füst Milánnal, egy házban laktak Kovács Margittal, érdekes volt a kis őszinte megjegyzéseket olvasni a magyar irodalom és képzőművészet nagyjairól. Az első kötet 1940-ig tart, 6 évet ölel fel, egyre érdekesebbnek találtam hosszú távon, Gyarmati Fanni véleményének, életének, körülményeinek, szerelmének változását és körülötte a világ változásait. Értékes korrajz is ez a napló, hisz végigkövethetjük, ahogy zsidó származásuk egyre fontosabbá válik, ahogy jönnek a szankciók, a retorziók pl. az első munkatábor. Nem csak ebből a szempontból értékes korrajz egyébként, hanem azért is, mert képet kapunk arról, milyen - szerintem – emancipált életet élt már a 30-as, 40-es évek Budapestjén Radnótiné, aki a férjét mindenhova elkísérte, minden szempontból partnere volt, akinek a véleményére adtak és akinek mindezek ellenére is volt saját munkája, szakmája.
A szerelmük, házasságuk alakulása is érdekes ebben a 6 évben, kezdődik a még házasság előtti kamaszos, beteljesületlen rajongással, majd a házassággal jönnek a viták, veszekedések, szemrehányások és a nagy kibékülések is. Ledöbbentett, hogy mennyi abortusza volt Gyarmati Fanninak és főleg az, hogy eleinte mennyire szenvtelenül viszonyult a kérdéshez. Ebben is megváltozott az évek során, egyre inkább vágyott babára, de a politikai helyzet és zsidó származásuk miatt sem akar gyereket vállalni, ill. bizonytalan megélhetésük miatt sem. Ez is egy érdekes pont volt, főleg eleinte ír sokat arról, mennyire egyik napról a másikra éltek, hány pengőt kapott „Mik” egy-egy versért, de mindez nem akadályozta őket abban, h állandóan kávéházba, vendéglőbe járjanak, még a nagy társadalmi életük olvasásába is belefáradtam, szinte nincs olyan este, amit nem nagy társaságban töltöttek valahol.
Nem könnyű olvasmány, szerintem rá kell hangolódni, fel kell venni a fonalat, de amint ez megtörtént, tényleg olvastatta magát és egyre több szempontból kezdtem érdekesnek találni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése