2011. január 23., vasárnap

Mavis Cheek: Wer zuletzt liebt, liebt am besten

Ismét egy kölcsönkönyv, ami jó példa arra, miért is nem szeretem, ha valaki, akit nem ismerek annyira, meglep a könyveivel: kénytelen vagyok elolvasni, meg érdekel is, h neki mik tartoznak a kedvencei közé, de megint megállapítottam, h jobban szeretem, ha én traktálhatok másokat az olvasmányaimmal, kedvenc könyveimmel:), hmmm erre – is – ideális egy könyves blog:)). Persze azért félreértés ne essék, szívesen olvasgatok, beszélgetek könyvekről, de aztán inkább magam eldöntöm, h érdekel-e az adott könyv, szeretném-e elolvasni.


Ez lett az első könyv, amióta a blogot írom, h komolyan elgondolkodtam, írjak-e egyáltalán róla. Végül azért teszem meg, mert – bár szerencsére nincs magyar fordítása és már németül sem lehet kapni – hátha lebeszélhetek róla vkit, akinek valami véletlen folytán a kezébe akad ill. jó kis tanulság volt a kölcsönkönyvekről.
Na szóval…adva van egy erősen középkorú, erősen teltkarcsú sikeres írónő, aki ügynöke óvó-védő szárnyai alatt írja csöpögősen romantikus regényeit, azzal a céllal, h elegendő pénzt gyűjtsön össze ahhoz, h megtalálja azt a férfit, aki az életében egyedüliként játszott – egy félreértésnek köszönhetően – kb. 20 percig szerepet. Mikor az ügynöke meghal, kiderül, a pénz már réges-rég meglenne, ha az nem magának tartotta volna meg. Mire idáig jutottam, már nagyon elegem volt, csak azért nem hagytam abba, mert, ha elkezdek egy könyvet, azt be is fejezem, ha a fene fenét eszik, akkor is…hát most evett, de befejeztem.
Túl sok a szereplő, szinte csupa nő, ráadásul csupa olyan, akinek valami szexuális defektje van, egymást érik a blőd, beteges félreértések és a végén persze ott van a happy end jó néhány szereplőnél, a másik felükről viszont egyszerűen megfeledkezett menet közben az írónő, na mondjuk nem bántam, így is elég hosszú volt, ez a több, mint 400 oldal:(.
Számomra értelmetlen volt a cím is, a borító sem passzol sem ahhoz, sem a tartalomhoz szerintem, rég voltam ennyire kibukva egy könyvre.Szóval a véleményem röviden: boaaahhh…:(.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése