2012. február 15., szerda

Katja Maybach: Melodie der Erinnerung

Ezt is kölcsönbe kaptam, megbízható könyvdealer barátnőmtől;), akivel eléggé egyezik az ízlésünk, most sem csalódtam benne.
A kerettörténet a 80-as évek elején Argentínában játszódik, ahol épp 6 éves börtönbüntetése után szabadul a német felmenőkkel rendelkező Carlos, egy amerikai újságírónő segítségével. A szintén német gyökerekkel büszkélkedő nő igazi nagy sztorit remél a rezsim ellenes tettei miatt lecsukott férfitól, mégis másként alakul minden.


A kis ’bevezetés’ után visszacsöppenünk az 1923-as Münchenbe, ahol Hitler épp akkor akarja magához ragadni a hatalmat, de ez még csak a sörpuccs, ami után 5 éves börtönbüntetésre ítélik hazaárulásért, de már akkor mindenki róla beszél, ki így, ki úgy. A von Stetten család életét meséli el az írónő kisebb-nagyobb ugrásokkal az ’50-es évekig a forrongó, formálódó Németországban, melynek történései időnként az ő életükbe is durván beleszólnak. A család csupa nőből áll, az anyából és 3 lányából, mindannyian szerencsétlenek a szerelemben: az egyiket évekig hitegetik, majd elhagyják, a másikat megerőszakolják, ezzel örökre megpecsételve férfiakkal való kapcsolatát, a harmadik szerelme az esküvő előtt lesz öngyilkos. A 3 nővér mégis átvészeli a vérzivataros időket gyermekeivel, férfiak nélkül és meg is állják a helyüket, bár alaposan megnehezíti a sors az életüket, de Fee átveszi a családi porcelángyárat, Stella pedig valóra váltja az álmát és divattervező lesz először Münchenben, majd Párizsban nyit szalont – igazi emancipált nővé válik. A 3 testvér közül a legszebb, Tatjana nem dicsekedhet karrierrel, mégis leginkább az ő története áll a középpontban, reménytelen, élethosszig tartó szerelme, majd érdekkapcsolata egy náci tiszttel, akihez aztán Argentínába költözik. A sors iróniája, h élete mindkét fontos férfija ott kezd új életet a 2. Világháború után, az is, aki küzdött Hitler ellen és azért hagyta el Németországot, mert nem akart ott élni, ahol ez az ember került hatalomra és az is, aki szolgálta ezt az embert és a rendszert. Argentínában pedig mindketten a társadalom elismert, megbecsült, tisztelt és igen jómódú tagjai lesznek.
Az eleje nagyon, a 2. fele vhogy kevésbé kötött le és tetszett, nem nagyon tudnám megmondani miért. Összességében viszont egy izgalmas, szórakoztató és fordulatos családregény, többnyire ügyesen bonyolított cselekménnyel.
A vége tetszett és összeállt a kép, végigmeséli a főszereplők sorsát és értelmet nyert számomra is a két idősík, vagyis a kerettörténet, ami időnként fel-felbukkant az elbeszélésben, de nekem sokszor értelmetlennek tűnt.
A borító és a cím (Az emlék(ek) dallama) elég giccses, azért a regény nem ilyen;). Az eredetileg divatújságíró Maybach könyvei, melyek igen sikeresek Németországban, magyar fordításban nem jelentek meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése