2016. szeptember 13., kedd

Fredrik Backman: Ein Mann namens Ove

A filmet meg akartam nézni – svéd! – de aztán elmaradt, nekem a könyv eddig kimaradt.


Az 59 éves Ove sokak szemében egy mogorva, fura öregember, harcban áll a világgal, épp most rúgták ki a munkahelyéről, ráadásul nemrég vesztette el a feleségét, Sonját is. El is határozza, h nem élet ez így már, véget akar vetni a szenvedésnek, próbálkozik is rendesen, de valami mindig közbeszól, hol a kötél szakad el, hol a szomszédok kavarnak be… Ove zsugori, szigorú elveket vall, önfejű, de ha jobban megismeri az ember rájön, h arany szíve van és mindenkinek segít, persze főleg azért, mert tudja, h mindenki más olyan béna, h csak az ő segítségével boldogulna;), legyen szó bármiről. Ezért is dönt úgy, h rendbe teszi a szomszédai életét, mielőtt távozik, mert azok úgysem képesek rá. Idővel elkezdi megismerni a régi és új szomszédokat, kijön a kis csigaházából, nem ítélkezik rögtön, elkezi becsülni és kedvelni ezeket az embereket és azok is őt, a gyerekek is a szívükbe zárják és bár Ove továbbra is szigorú és brummog, de már a szerethető mackót látják benne. Persze mire idáig jutunk, túl vagyunk jó néhány komikus szituáción és közben megismerjük Ove korántsem vidám múltját, ami sok mindenre választ ad.
Ezen a könyvön tényleg egyszerre lehet sírni és nevetni, ami azért nem túl gyakran fordul elő. Rengeteg a helyzetkomikum, nagyon viccesen írja le a generációk közötti kommunikációs és egyéb nehézségeket és olyan eredeti szereplőket kreál, akik nagyon szerethetővé varázsolják a történetet.
Hangulata, stílusa, nyelvezete emlékeztet Jonas Jonassonra, de mégsem gondolom, h őt másolná, inkább azt, h ez abból fakad, mindketten nagyon svédek;)!
A szerző, Fredrik Backmann bloggerként lett ismert, ez volt az első könyve, ami Svédországban rögtön bestseller lett, 25 országban jelent meg és meg is filmesítették.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése