Daniel Speck: Jaffa Road

Csak most, amikor írni akartam a regényről láttam, h van ennek egy előzményregénye, ami Piccola Sicilia címmel jelent meg. A tartalmát elolvasva, elég tanácstalan vagyok, mert úgy tűnik, azt a történetet ebben a könyvében kb. újra leírta a szerző, legalábbis semmi újdonságot nem olvastam az ’1. rész’ tartalmában és fel sem merült bennem olvasás közben, h ez nem egy különálló regény lenne. Igazából mindegy is, mindenesetre ezzel a 672 oldalas regénnyel alaposan meggyűlt a bajom, jó pár hétig olvastam és még csak azt sem tudnám megmondani, miért, hisz a történet érdekes és olvasmányos. Ennek ellenére főleg az első fele eléggé nehezemre esett, a 2. már jobban tetszett, addigra már jobban kiismertem magam a történetben és a szereplők útvesztőjében is.

Egy elvált berlini nő és egy tunéziai származású párizsi nő. Unokahúg és nagynéni, akik nemrég tudnak csak egymásról, Palermoban találkoznak, ahol nagyapjuk ill. apjuk, akit nem, vagy csak alig ismertek, de már egy ideje kerestek, öngyilkos lett. Itt éri őket a következő sokk, mindent egy harmadik személy örököl, az elhunyt fia, Elias, akinek a létezérésről sem tudtak. Nem kevés pikantériát ad a dolognak, h az unoka, Nina német, a lány Joelle zsidó, Elias pedig palesztin. A történetet csak tovább bonyolítja, h Mortiz, a nagyapa/apa, aki összeköti őket anno SS tiszt volt, ezen minőségében ismerte meg későbbi zsidó feleségét, majd palesztin „fia anyja” után kémkedett. Egy rendkívül aprólékosan és gondosan felépített történet, ami közben nem csak egy ember meghökkentően fordulatos élettörténetét ismerjük meg, hanem a 20. századi világtörténelem főbb eseményeibe is bepillantást nyerünk. Az elős gondolatom a főszereplő Moritcz-cal kapcsolatban az volt, h valamiféle Don Juan volt, akinek „minden kikötőben” volt családja, de ahogy megismerjük az életét, a kép már egészen másként fest…Az író sok szemszögből meséli el a történetet, nem ítélkezik, nem áll az izraeliek vagy a palesztínok oldalára pl., hanem bemutatja mindkét nézőpontból a helyzetet, ezt nagyon érdekesnek találtam. Szintén érdekes, ahogy ebben a történetben megjelenik a „család”, a vérségi kötelékek, tényleg ez számít, ettől lesznek az emberek egy család, apa és lánya vagy apa és fia? Speck érdekes válaszokat tartogat erre is. Szóval bár nem könnyű olvasmány, de talán azért is, mert a téma sem éppen könnyed, mégis sokat ad és befejezve űrt hagy maga után. Ha jól láttam a német írónak eddig nem jelentek meg a könyvei magyarul, kár érte.