2010. december 27., hétfő

Jonathan Franzen: Die Korrekturen

Jonathan Franzen amerikai írónak eddig 7 könyve jelent meg, ebből 4 regény, magyarul még nem olvasható egyik sem. Az író, ezzel a könyvével vált ismerté, ami 2001-ben jelent meg, 3. regényeként, megnyerte vele a National Book Awardot, világszerte 3 millió példányban adták el. 2002-ben Németországban is hatalmas várakozás előzte meg a Die Korrekturen kiadását, állítólag nagyobb, mint eddig bármikor egy addig ismeretlen szerző esetében.
Idén jelent meg az új könyve (Freedom), ami hallatlanul nagy figyelmet kapott (pl. 10 év után Franzen szerepelt újra íróként a Time címlapján, Stephen King után), a kritikusok az év legjobb könyvei között tartják számon.


A Die Korrekturen szereplői a Lambert család tagjai, az idős szülők: az apa Alfred – akinek Alzheimere van, az anya Enid – aki szeretné, ha a család még egyszer utoljára náluk gyűlne össze karácsonykor, - az egyik fiú Gary – a sikeres: feleség, gyerekek és némi paranoia, a másik fiú Chip – a csalódás, irodalmi ambíciókkal – a lány Denise – a mesterszakács, kesze-kusza magánélettel. Denise története volt az egyedüli, amit kimondottan fordulatosnak és izgalmasnak találtam. Elég sok szó esik benne a gasztro világról, ami egyébként is érdekel, meg itt ért a legtöbb meglepetés.
Fejezetről fejezetre ismerjük meg – 780 oldalon keresztül - a szülők és a 3 gyerek életét ill. mindenekelőtt a kríziseiket, annak apropójából, h az anya együtt szeretné ünnepelni a gyerekeivel és az unokáival a karácsonyt, talán utoljára.
Miért kell ehhez ennyi oldal? - Tettem fel magamban a kérdést néhányszor, időnként nagyon meg kellett erőltetnem magam olvasás közben. Sokszor abszolút jelentéktelen dolgokról, eseményekről ír hosszú-hosszú oldalakon át, ez nagyon fájdalmas tudott lenni. Maga a történet nem túl izgalmas, vagy nagyszabású, a lényeg inkább az apróságokban, a részletekben rejlik, ahogy az író főhősei elszúrt életét bemutatja, ahogy a családi beszélgetéseket megeleveníti. A szereplők sikertelensége, kudarca áll a regény középpontjában. A gyerekek megpróbálják kijavítani a szülők életében látott hibákat, h elkerüljék a személyes katasztrófáikat. Lamberték gondjai, reményei, félelmei, „idegbajai” nagyon emberien, időnként komikusan, de ugyanakkor mégis szomorúan vannak bemutatva.


Nekem túl hosszúnak tűnt, van jó néhány olyan szituáció, amik a könyv lényege szempontjából teljesen jelentéktelenek, semmi újat nem tesznek hozzá, persze lehet, h pont ezekkel sikerül a nagy hétköznapi katasztrófákat - amik átszövik a szereplők sorsát - még jobban érzékeltetni.
Remek ötlet a cím A javítók (kb.), mert a könyvben, sok szempontból kell javítaniuk a véleményeket, ítéleteket a szereplőknek, megpróbálják javítani a szüleik hibáit, az már más kérdés, h ez mennyire sikerül.
Tényleg meg kellett küzdenem vele, ennek ellenére nem mondhatom, h nem tetszett, még mindig kavarognak bennem az olvasottak és az, h mit is tartsak róla, tetszett is, meg nem is..., mégis örülök, h elolvastam (és nem csak azért, mert ezzel letudtam egy F. által igencsak ajánlatosnak tartott könyvet;)).
A nyelvezete nem könnyű, ritkán olvasok ilyen hosszú könyveket, pláne németül, pláne ilyen nyelvezettel, de örülök, h megtettem, h megküzdöttem vele. Valószínűnek tartom, h magyarul is nehéz olvasmány lett volna, csak talán ott igazi szerepet nyertek volna azok a nüanszok, amik rejtve maradnak az ember előtt, minden más nyelven, az anyanyelvét leszámítva.

3 megjegyzés:

  1. Szia! Nagyon tetszik a blogod, biztos, hogy rendszeresen visszatérek majd ide. :)
    Egy olyan kérdésem lenne, hogy a német könyveket honnan szerzed be?

    VálaszTörlés
  2. Szia, örülök, h tetszik:). A bookline-on rendelem őket, általában 4-6 nap alatt gond nélkül kihozzák. Az oldal tetején, a keresésnél kell kiválasztani a könyvek helyett az idegen nyelvű-t, majd az adott nyelvet és máris lehet búvárkodni:).
    Ill. kapok kölcsön és ajándékba, meg kint is szoktam venni, de igazából nem érdemes, mert a b-on keresztül olcsóbb:).

    VálaszTörlés