Eddig még nem olvastam Greene-től, de régen tervben volt. Szerintem nagyon filmszerűen ír, nagyon tetszettek a puszta leírásai is. Ez az 1940-ben megjelent regény hozta meg a világsikert az írónak.
Mexikóban vagyunk, valószínűleg az 1930-as forradalom után, amikor üldözik a papokat, meg kell házasodniuk, fel kell hagyniuk a hivatásukkal, valóságos hajtóvadászat van ellenük. A középppontban álló pap, aki a vidéki szegények gyóntatásával, gyermekeik megkeresztelésével, misézéssel kockáztatja az életét, faluról falura menekül a katonák elől, akik a falvakból túszokat szednek és ölnek meg, h előkerítsék az üldözöttet. Nem szent, mindenekelőtt bűnös ember ő is: iszákos, egy „pálinkás pap”; parázna, gyermeke is van, akivel évekig nem törődött; ráadásul hivatását sem vette túl komolyan. Végül egy félvér árulja el a jutalom miatt a papot, aki ezzel végig számol. Az atya belesétál a csapdába, de kicsit várja is már a megváltást a halál által, a megváltást a nyomasztó bűneitől, az üldözéstől és a lelkiismeretét terhelő, miatta megölt túszoktól. Érdekes, elgondolkodtató és összetett olvasmány, ami után biztos vagyok benne, h fogok még Greene-t olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése