A 11 éves Momo apjával él, zsidók. Mindent ő csinál otthon, az apja eléggé rideg, semmilyen kapcsolatuk nincs. A fiú örömlányokhoz jár, ha meg tudja spórolni a rá valót és az utcában boltos Ibrahim úrhoz jár beszélgetni, ami eleinte döcögősen megy, de idővel barátok lesznek. Apját kirúgják és ott hagyja a fiát, csakúgy, ahogy születése után az anyja is lelépett a bátyjával. Majd jön a hír, h vonat elé vetette magát az apa, azt, h elment, Momo titkolta mindenki elől. Felbukkan az anyja, de „hivatalosan” nem tudják a másikról, h kicsoda, kiderül, h nincs is bátyja. Ibrahim úr örökbe fogadja, apja helyett apja lesz. Momo számára a férfi nagyon fontos szerepet játszik a felnőtté válás folyamatában. Közös, kalandos utazásra indulnak Ibrahim úr szülőföldjére. Közben sok mindent tanít neki a világról, az élet szépségéről, az értékekről, a boldogsághoz vezető útról, az élet értelméről, megosztja vele egyszerű, de annál fontosabb bölcsességeit. Itt zárul be Ibrahim úr életének köre, de azzal a tudattal hal meg, h tett valamit Momóért, sok mindent mutatott és tanított neki és gondoskodott is róla, hisz ráhagyja a boltot, a pénzét és a koránját.
A belga író, 1999-ben megjelent elbeszélése állítólag sok hasonlóságot tartalmaz Romain Gary egyik regényével, így az írót plágiummal is vádolták, ennek ellenére gyorsan iskolai kötelező olvasmány lett a művéből.
2003-ból készült a könyvből film, melyben Ibrahim urat Omar Sharif játszotta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése