Ennek a résznek a gerincét a két barátnő közös nyara alkotja az olasz tengerparton, ahol sok minden történik és a szereplők egymáshoz való viszonya folyamatosan alakul. Ez a nyár és az ott történtek, nem csak a barátságukra, hanem az életükre is kihatással vannak, itt kezdődik Nino és Lila viszonya, itt szökken szárba a szerelmük, ráadásul a vakációnak az vet véget, h Lila férje, Stefano is megtud mindent. Innentől kezdve Lila élete már nem fenékig tejföl, Lenú pedig csalódottságában a tanulásba veti bele magát, a két lány egyre jobban eltávolodik egymástól, egy évig nem is beszélnek. A könyv végén már egyértelműen fordul a kocka, Lila kisemmizve él, a társadalom peremére kerül, míg Lenú leérettségizik, ösztöndíjat nyer, főiskolát végez, kiadják a könyvét, miközben csiszolódik az elméje és a személyisége és egy jómódú fiatal professzor menyasszonya lesz. Valamiféle elégtételt éreztem, h annyi „hoppon maradás” után végre Lenú dolgai is jól alakulnak, Lilát pedig egyre érthetetlenebbnek találtam, egy erős nő, akin nehéz kiigazodni. Viszont ahogy lenni szokott, Elena tökéletes élete sem olyan tökéletes, még mindig Ninot szereti, ez egyértelműen bebizonyosodik, amikor újra találkoznak és gondolkodás nélkül dobná el mindenét egy vele töltött éjszakáért.
A címet nem értem annyira, bár valószínűleg Lina új nevére utal, hisz a házassága révén Signora Caracci lesz, ha nem is túl sokáig. Érdekes, h magyarul Az új név története címmel jelent meg, németül pedig Egy új név története a címe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése