Martha és Minna bár nővérek, de nem is lehetnének különbözőbbek, Martha elhízott, megöregedett, nyilván megviselte 6 gyerek világrahozatala, a világa beszűkült, szellemileg is „eltunyult”. Minna karcsú és eszes, a világ dolgai iránt érdeklődő, olvasó, gondolkodó, felvilágosult nő, aki iszik és cigarettázik és nem csak érdeklődik Freud bonyolult elméletei iránt, hanem megérteni is képes azokat. A kontraszt a két nő között nagyon feltűnő és bár Minna vívódik magával és az érzéseivel egy darabig és próbál ellenállni az őt ellentmondást nem tűrően akaró Freudnak, a cím már mindent elárul… A meglepő nem a viszony volt, hanem inkább az, ami utána következett, a séma, amit Martha, a feleség már néhányszor látott a férjénél, míg Minna saját bőrén kellett, hogy megtapasztalja, h a zseni fellángol, rajong valakiért, de ez amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan el is múlik. (Bár az igazán meglepő számomra az volt, h Freud és Minna többször is kokainoznak, mert az nem tesz függővé, LOL.)
A regény gyorsan olvasható, stílusában Mörk Leonórára emlékeztetett, vagyis nagyon mai, annak ellenére, h jó 100 évvel ezelőtt játszódik. Nekem kicsit elnagyoltnak tűnt a kor, a helyszín, a helyzet bemutatása és megint az zavart, h keveredik valóság és fikció, még az sem biztos, h Freud és sógornője között valaha viszony volt, pusztán valószínűsíthető. A könyv az idei várólistámon volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése