2013. február 20., szerda

Jókai Mór: Mire megvénülünk

Mindig is szerettem Jókait, de sok év után tavaly olvastam tőle megint és bár tetszett a Névtelen vár, nem lett folytatása. Ismét felvettem azonban a várólistámra egy regényét és nagy kedvvel álltam neki a Mire megvénülünknek, amiről egy ismerősöm mesélt elragadtatottan és az ilyesmit én mindig megjegyzem;).



Az eleje, kb. a negyedéig nem tetszett, nagyon vontatottnak, h azt ne mondjam unalmasnak találtam, ez már nem az első Jókai könyv, aminél ezt állapítottam meg. Fejezetenként bemutatja az összes később előforduló szereplőt, de sorsuk csak elég sokára keresztezi egymást.
Az Áronffy család férfi tagjainak tragikus sorsa, h öngyilkosként végzik. Mikor ez történik a két főszereplő - Lóránd és Dezső - apjával is, a fivérek elszakadnak anyjuktól és egymástól is. Lóránd, az idősebbik fiú 17 éves, mikor élete hirtelen teljesen megváltozik: nem csak családját, nevét és szerelmét hagyja el, hanem a sorsát is megpecsételi egy amerikai párbajjal. Én erről még nem hallottam soha, de nagyon érdekesnek találtam, főleg a regényben persze, a való életben kegyetlen, mint minden ilyesmi.

Az amerikai párbaj két személy kölcsönös megegyezése arról, hogy a sorstól tegyék függővé, melyikük legyen öngyilkos. Mivel a felek nem vívnak harcot, az amerikai párbajt a büntetőjog nem vonhatta a párbaj, párviadal fogalma alá, sőt a szándékos emberölés fogalma alá sem.

10 éve maradt az életéből, melyet álnéven rokonánál tölt, a szép cigánylány Cipra társaságában, majd később a gyerekként vele nevelkedő Melanie-val, akivel kölcsönösen egymásba szeretnek. Már-már úgy tűnik, a 10 év olyan nagy idő, h mindenki elfelejt mindent, senki sem emlékszik az egykori Lórándra, de pillanatok alatt fordul meg a sorsa ismét. Ekkor már minden szál összeér és Jókai fantasztikusan olvasmányos történetet kerekít. Már itt véget érhetne a regény és nincs kétségem afelől, h nagyon sok írónál ez is történne, de nem Jókainál! Izgalmasan szövi tovább a szálakat, a könyv 2. fele nagyon pörgő, tele meglepetésekkel, rafinált fordulatokkal és a feszültséget, valamint az olvasó kíváncsiságát is végig fenn tudja tartani.
És a nyelvezete megint! Csodás. Előjön egy csomó olyan szó is, amiket az ember bár megért, de nem használ ma már, meg olyanok, amiket már meg sem ért, csak a kontextusból tudja kiolvasni, miről is van szó, nekem ez nagyon tetszett, mert nem nehezítette meg az olvasás, inkább valamiféle plusz érdekességet jelentett számomra. Hiába elröppent a megírása óta 148 év, ez ilyen szempontból érződik, de mégsem hatott porosként, ósdiként vagy elavultként, mert egy remekmű, mindig remekmű marad. Bár, mivel annyi fantasztikus regényt írt, ezt nem tartják a legjobbak között számon, de Jókai tényleg olyan nagyság, akinek még egy kevésbé ismert és sikerült műve is remekmű. Szóval, csak ajánlani tudom ismét ennek, vagy más Jókai regénynek a letöltését, legálisan a mek oldaláról.
A regény 1865-ben jelent meg, már 1872-ben kiadták németül is. Ahogy szinte minden művét, ezt is filmre vitték, 1978-ban készült belőle 6 részes tv sorozat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése