Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Nem tudom miért, de mindig azt gondoltam erről a könyvről, h az olvasása közben majd depresszióba zuhanok, mert olyan sötét és nyomasztó, de persze – szerencsére – nem így lett. A regény fent van az 1001 könyv amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán és idén az én várólistámra is felkerült. Egyébként ezzel a könyvvel a végére is értem a 2020-as várólistámnak, szerintem most először már októberben.

A japán – származású - író egy igazi régivágású angol inasról ír, aki újabban egy amerikai szolgálatában áll. A történet 1956-ban játszódik, de a milliő miatt és mert a főszereplőnk, a főkomornyik Mr. Stevens mindig a múltba réved, az volt az érzésem, a történet régebben játszódik. Mr. Stevens néhány napos szabadságát arra használja, h elautózzon Ms. Kentonhoz, akivel sok-sok évvel ezelőtt már együtt dolgozott az elegáns Darlington Hallban és reméli, ez újra így lehet. A néhány napos utat azzal tölti, h feleleveníti közös múltjukat, ezek mellett a jelen eseményei csak egy-egy epizód erejéig kapnak szerepet. Mindkét idősík arra is szolgál, h jobban megismerjük Mr. Stevenst és a hivatását. Egy meglehetősen merev, szabályoktól hemzsegő világ rajzolódik ki előttünk, ahol a kötelességtudat a legfontosabb és az, h tökéletesen legyen tisztítva az ezüstnemű, minden másnál fontosabb. Stevens, bár rendkívül udvarias és a munkájában rátermett, de egyébként eléggé körülményes, sokszor érzéketlen, csak Darlington Hall és Lord Darlington létezik számára, őket szolgálni az életcélja. Ám a jelenben, amikor a patinás ház már egy amerikaié és Stevens is lassan élete végéhez közelít, felsejlik benne, h talán elmulasztott valamit, vagy legalábbis félreértett….De vajon meg lehet-e újra kapni az elszalasztott esélyeket? Nagyon tetszett a regény, magával vitt, kérdéseket tett fel és elgondolkoztatott. A Booker-díjas regényből film is készült, a főszerepeket Anthony Hopkins és Emma Thompson játszotta. Ishigurot 2017-ban irodalmi Nobel-díjjal is kitüntették.