Antoine Laurain: Der Hut des Präsidenten

Daniel egy este egyedül vacsorázik, majd hirtelen mellételepedik az - akkori – francia elnök François Mitterrand két munkatársával. Danielnek nagyon tetszik a helyzet, egész este figyeli és hallgatja őket, úgy érzi, ő is részese a társaságnak. Miután az elnök és kísérete távozik, észre veszi, h ott maradt Mitterrand kalapja, már nem tudja utánuk vinni, mert elmentek, ezért úgy dönt, megtartja.

Bár eddig nem hordott egyáltalán kalapot, de az F.M monogramos fejfedő ezután elválaszthatatlan társa lesz, büszkén mesél az estéről és a kalapról. Megváltozik ő és a viselkedése is, bölcsebb, érettebb, tekintélyt parancsoló lesz, ki is nevezik a munkában egy remek pozícióba. Amikor vonattal odautazik új munkahelyére, a kalapot a vonaton felejti. Következő tulajdonosának, akinek szintén F.M. a monogramja is nagy változásokat hoz az életébe a kalap, annak ellenére is, h csak rövid ideig van nála. A fiatal nő végre sarkára áll és kiadja házas, őt csak hitegető szeretője útját. A kalap viszont újra gyorsan tulajdonost vált, egy egykor sikeres parfümőrhöz, vagyis orrhoz kerül, aki már évek óta depressziós, de a kalap kihúzza nehéz helyzetéből, de ő is elveszti a kalapot. Mindhárom ember, akik rövid ideig birtokolták a fejfedőt, szeretnék visszakapni, „nyomoznak” utána, így bukkannak egymásra, miközben a kalap már egy 4. ember életét forgatja fel. Talán az első tulajonos, Daniel hiányolja legjobban, ő akarja leginkább visszaszerezni, ami sikerül is neki. Egy váratlan fordulattal aztán Velencében összefut a kalap eredeti tulajdonosával, a francia elnökkel és vissza is adja neki. A regény vége még tartogat egy érdekes és váratlan csavart. Üdító és meglepő, rövidke kis olvasmány volt, leginkább a sors és a véltlenek erejéről.