Rowan Coleman: Wolken wegschieben

Jó néhány éve megvolt már ez a könyv, teljes joggal került fel a várólistámra.

Willow a harmincas éveiben jár és „tökéletes” ikertestvérével ellentétben, benne és az életében nem sok tökéletes van. Tönkrement a házassága, nincsenek barátai, főnöke uralkodik fölötte és kiábrándultságát legtöbbször kajálásba fojtja, aminek meg is van az eredménye. Ahogy az már - a könyvekben legalábbis – lenni szokott, élete egy csapásra megváltozik, amikor főnöke beköltöztet hozzá egy celebet, aki a sajtó elől bújkál és egykori nevelt lánya is felbukkan, aki immáron 15 éves és terhes. Az egyetlen fényt az alagút végén egy cipő jelenti, ami hirtelen figyelmet kölcsönöz neki, amiben csinosnak érzi magát, kerekded formáit pedig teljesen váratlanul vonzónak. Hirtelen három pasi kezd érdeklődni iránta, de Willow egészen más érzelmekkel van elfoglalva. Egykori nevelt lánya, Chloe mindig is erős anyai ösztönöket váltott ki belőle, most sincs ez másként. Életének új fordulatai végül arra ösztönzik, h leszámoljon a múlttal, ami beárnyékolta az életét, rájön, csak akkor tud továbblépni és boldog lenni, ha ezt megteszi. Összességében tetszett a könyv, bár volt benne néhány olyan dolog, ami furcsa/érthetetlen volt (pl. a cipő), ill. számomra teljesen váratlanul jött Willow sötét múltja, amiről hirtelen a könyv közepén olvashatunk először, mintha ott jutott volna a szerző eszébe, h még valami dráma nem ártana.