Grégoire Delacourt: Vágyaim listája - Újra

2016-ban olvastam és leginkább arra emlékszem, h nagyon tetszett. Már egy ideje kedvem lett volna újra elolvasni, de az utóbbi években (!) mindig kölcsönben volt valakinél, most viszont, h visszakerült hozzám, bele is kezdtem. A hosszú hétvégén egy megfázásból éppen kilábalóban 2 óra alatt, egy szuszra olvastam ki másodszor és ismét nagyon tetszett. Direkt nem olvastam el, amit 9 évvel ezelőtt írtam róla, hisz sok idő eltelt, én is változtam, érdekelt, másként látom-e ezt a kisregényt most.

Emlékeim szerint már anno is meglepődtem, h a szerző férfi, hisz a középpontban egy nő, Jocelyne áll. Egyes szám első személyű elbeszélésében először nagy vonalakban megismerjük teljesen átlagos életét, amiben túlsúllyal küzd, a férjével némileg elhidegültek egymástól, a gyerekeivel szintén csak szórványos a kapcsolata, méteráru üzlete nem nagyon megy. Mindenféle cél nélkül blogot indít, amiben kötésről, horgolásról, varrásról ír és amit napról napra egyre többen olvasnak. Közben vesz 2 euróért egy gépi lottószelvényt, amivel 18 millió eurót nyer. Rögtön tudja, mire vágyna a férje és bár lassan rájön, h neki is lennének vágyai, de arra is, h fél, ezzel a hatalmas nyereménnyel tönkre tenné az életét, az életüket. A dolgai a nyeremény nélkül is egyre jobban alakulnak: a férje egyre figyelmesebb, kedvesebb; Jocelyne észrevétlenül lefogy; a blog és a bolt annyira fellendül, h fel kell vennie valakit. Becsüli a kedves gesztusokat a házasságában a nehézségek után, az ismeretlenektől kapott odafigyelést, jó szót a blogja kapcsán, élvezi az élet apró dolgait. Rá kellett jönnöm, hogy mindenki, még a csúfak is a szépekről álmodoznak, de soha nem juthatnak a közelükbe, mert ott vannak köztük a szépek és a még szebbek, és elállják az utat. Úgyhogy megtanultam meglátni a szépséget abban, ami számomra is elérhető: a kedvességben, a becsületességben, a figyelmességben. Tele van tervekkel, amik között a 18 milliós csekk csak annyiban szerepel, h elégetné. Ekkor azonban férje megbocsáthatatlan árulást követ el ellene, megkérdőjelezve mindent, ami köztünk történt. Jocelyne lába alól kicsúszik a talaj, de képes mégis újra felállni, újrakezdeni és megtalálni a boldogságot. A férje, bár megvalósítja álmait, de rá kell jönnie ugyanarra, ami miatt a neje nem akarta beváltani a csekket. A legfontosabb a szeretet, a törődés, a család és a barátok, ezek pénzen nem megvehetőek, mire erre ráeszmél már késő. Ha megvalósítod mások álmait, el is veszed őket tőlük: nem lesz már miről álmodozniuk. Különösen az elején tűnt fel, h a szerző milyen egyszerű stílusban ír, ami jól illik főhősnőjéhez, aki bár szereti a könyveket, de nem különösebben tanult. A nyelvezet talán idővel egy kicsit igényesebbé válik és a fenti idézeteken túl is sok értékes, elgondolkodtató gondolatot olvashatunk benne. Másodszorra is nagyon tetszett, megkapó, elgondolkodtató, mindig újra és újra olvasandó.