2011. április 12., kedd

Martin Amis: Siker

Már néhány mondat után visszaköszönt Amis, kicsit alpári, de annál szórakoztatóbb stílusa, amit a Pénzben már megismertem és megszerettem. Nagyon olvasmányos ez is és bár 1978-ban jelent meg, még ma is abszolút friss.
A regény 1 évet ölel fel, minden hónapról először Terry, majd Gregory szempontjából olvashatunk. Ők ketten mostohatestvérek, Gregory előkelő családja 9 éves korában örökbe fogadta a kis Terrence-t, akinek az apja megölte az anyját, majd a húgát. Az immáron felnőtt férfiak egy közös legénylakáson osztoznak Londonban, bár a két karakter különbözőbb már nem is lehetne.
Gregory a túl szép, h igaz legyen kategória, a tökéletes pasi és bár meleg, elég gyakran „megesik a szíve” az érte epekedő nőkön. Művelt, gazdag és végtelen narcisztikus. Számára unalmas, h mindig csak hajtanak rá és veszekednek érte. Munkaadói – egy kis galéria tulajdonosai – is rajonganak érte (a házaspár mindkét tagja;)), örökösükké akarják megtenni.
Terrence viszont átlagos pasi, vagy talán még inkább szerencsétlen flótás, az ő problémái pont ellentétesek Gregével: rendszeresen buszmegállókban beszél meg randit, hogy ha esetleg nem jönnek a lányok, rögtön felszállhasson az első buszra. Nem elég a sikertelensége a nőknél, még vacak állásából is ki akarják rúgni, iszik, állandóan bizonytalankodik magában, frusztrált, igazi vesztes.


Nem újdonság, h ketten mesélik a történetet párhuzamosan, egyes szám első személyben, az viszont annál inkább csavar a dologban, h egy idő után gyanakodni kezd az olvasó, h hogy is van ez, mert mintha nem is uazt mesélnék… Lassanként kiderül, h amit Gregory mond, érdemes elosztani kettővel és hogy Terry sem sokkal jobb a mostohafivérénél, mindenesetre a könyv végére fordul a kocka, újraosztják a lapokat.
Időnként ellenszenves-, (nem csak időnként) hazudozó, neuorotikus hősök, osztálykülönbségek, aberrált szexualitás, vérfertőző kapcsolat – üdv Amis zseniálisan groteszk világában.
A címet és a könyv borítóját nem nagyon tudtam értelmezni, bár bele lehetne magyarázni sok mindent, persze lehet, h jó is, h többféleképpen értelmezhető. Mindenesetre, ha nem tudtam volna, h miről szól engem a cím és a borító lehet, h elvittek volna vmi sikerkalauz irányába, a szerző ismeretében viszont tudtam, h ez kizárt;).
Martin Amis abszolút nagy felfedezés számomra, van benne és a könyveiben valami, ami mágnesként vonz, ami nem hagyja ellaposodni a történeteit egy pillanatra sem, hihetetlen stílusban ír, sokszor annyira idétlen (amit különösen bírok:)), megvan benne az a valami, ami olyan sokakból hiányzik, szóval szeretem. Aki még nem olvasott tőle, annak hajrá! Szerintem a Pénzzel érdemes kezdeni, az még ennél is lököttebb, de ennek ellenére mélyebb is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése