Jules Verne: 80 nap alatt a Föld körül

A Hoepner ikrek modern kori 80 nap alatt a Föld körülje után rögtön kedvet kaptam az egyébként is várólistán lévő nagy klasszikushoz, ami az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán is szerepel. A történettel ezelőtt szerintem legutóbb gyerekkoromban találkoztam, amikor rajzfilm sorozat is készült a nagy kalandról.

1872-ben Phileas Fogg angol úriember a londoni Reform Klubban beszélgetésbe elegyedik a többi klubtaggal a közlekedést megreformáló, a világot átszelő vasútvonalakról és gőzhajókról, amiknek hála a Föld „összezsugorodott” és így szerinte már 80 nap alatt meg lehet kerülni a Földet. Szó szót követ és Fogg máris indul, h bebizonyítsa igazát és megnyerje a fogadást, 20 ezer fontot. Ugyanennyi pénzt és új francia inasát Passepartout viszi csupán magával. A fogadásban részt vevő felek az útvonalat is meghatározzák: London – Szuez – Bombay – Calcutta – Hongkong – Jokohama– San Francisco – New York – London hajóval és vonattal. Persze a hosszú úton számos megpróbáltatáson és nehézségen mennek keresztül, ezeket azonban Mr. Fogg blazírt nem törődömséggel veszi tudomásul és minden felmerülő problémára van válasza. Fogg „gentlemansége” számomra sokszor már karikatúraként hatott, mindig, minden szituációban rendíthetetlen, nyugodt és udvarias. Indiát már hárman hagyják el, az úrhoz és inasához csatlakozik Mrs. Auda, a halálból megmentett fiatal nő, aki hű útitársuk lesz. Lekésett vonat és gőzhajó, a nyomukban loholó Fix felügyelő, elveszett Passepartout, indián vonattámadás és még sok-sok más bonyodalom vár rájuk, de végül sikerül teljesíteni a nagy tervet. Persze – igaz valóban megkerülték a Földet – de a világ egzotikus tájaiból, amiket bejártak, szinte semmit sem láttak.

„Hogy a várost megtekintse, az meg sem fordult a fejében; mint némely angol, ő is inasával nézette meg a vidéket, ha valamerre átutazott.”

Ilyesmire idő sem volt, nem megismerésről volt szó a fogadásban, csak az út megtételéről – alapvetően ez nekem nem tetszik, de itt nyilván a technikai forradalom és vívmányai a főszereplők. Ezzel együtt időnként Verne nagy tájleírásra ragadtatja magát, nem tudom, h olvasmányai vagy esetleg saját élményei alapján, vagy esetleg csak a fantáziája lódult meg;).
Fogg végül majdnem 20 ezer fontot adott ki, h elefántot béreljen, óvadék ellenében kiszabaduljon, hajót vegyen, különvonatot béreljen, h teljesítse küldetését – szóval igazából akkor azért még nem volt reális, h ténylegesen 80 nap alatt körbeutazza a Földet, de neki bőséges anyagi javainak hála sikerült és végül még Mrs. Auda szívét és kezét is elnyeri.
A klasszikus kalandregény 1873-ben jelent meg és magyarul is olvasható volt már 1876-ban. A technika új vívmányai és az ezekkel járó új lehetőségek lenyűgözték Vernét és olvasóit is, a felfedezések kora a 19. század végére lassan lezárult és kezdett reálissá válni az az elképzelés, h a turizmus globálissá válik, h bárki körbeutazhatja a világot, míg erre korábban csak a leghősiesebb kalandorok lehettek képesek. Rengeteg minden változott azóta, a Föld körbeutazásának lehetősége adott, a feltételek jók, de azért normál földi halandók számára szerintem továbbra is nagy vállakozásról van szó.
Vicces volt még a könyvben, h az angol szavakat magyarázzák és a kiejtésre is javaslatot tesznek, a kedvencem a bredsóz kontinentl rélvéj sztím tranzit end dzseneröl gájd, bár a szaud ísztern rélvéj sem rossz…;-).