Felváltva olvassa egy nő ill. egy férfi a fejezeteket, Hanna- és Fabrizio szemszögéből. Az olasz Fabrizio a nagymamáját kíséri el egy berlini orvoshoz, míg várakoznak, talál egy német magazinban egy kritikát a toszkánai éttermükről, Hanna tollából, aki étteremkritikus. A vélemény annyira nem hízelgő, h a család feje, az erős kezű nagymama rögtön bele is hal, egy eddig észre nem vett szívhiba miatt. Hanna aztán egy véletlen folyamán még akaratán kívül „el is lopja” Fabriziotól a nagymamája urnáját, amikor az épp haza akar menni Toszkánába, így kénytelen a bocsánatkérésével együtt személyesen utána vinni azt, annál is inkább, mert a férfi be akarja perelni a magazint a cikk miatt. Számos félreértés és véletlen folytán, pár hét alatt Fabrizio és Hanna már az esküvőjük kapujában állnak, annak ellenére, h továbbra is ki nem állhatják egymást, de úgy tűnik a nagymama még a túlvilágról is irányítja az eseményeket. Itt aztán jócskán van bonyodalom a múltban és a jelenben is és a véletleneknek is komoly szerepet szánt Claudia Winter.
Kicsit gasztro, kicsit olaszos, szerelmes, alapvetően tetszett, de szerintem olvasva még jobban tetszett volna. Érdekes, h a szereplőkről alkotott véleményemet mennyire befolyásolta a hang, Hanna esetében inkább negatív irányba. A felolvasó hangja idősebbnek tűnt és elég unszimpatikus volt, ami a szereplőre is rányomta a bélyegét. Mivel tényleg nagyon ritkán – ill. eddig nagyon kevés – hangoskönyvet hallgattam, fura/érdekes volt az is, h nem voltak igazi párbeszédek, mármint abban az értelemben, h pl. a főszereplők közötti dialógokat, annak megfelelően, h épp kinek a fejezetében hangzottak el, csak a férfi vagy csak a nő olvasta. Alapvetően azonban ezt a kis kirándulást a hangoskönyvek világába pozitívan értékelem, szóval várható folytatás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése