Jenny Colgan: Die kleine Sommerküche am Meer

Flora Londonban él és jogi asszisztensként dolgozik egy ügyvédi irodában. Élvezi a nagyvárosi életet és örül, h elhagyhatta a szülőföldjét, Skóciát, a kis Mure szigetét annak ellenére is, h az élete sem szakmailag, sem magánéletileg nem egy sikertörténet. Menthetetlenül szerelmes mogorva, nőcsábász főnökébe, Joelbe, akivel hirtelen egy közös ügyön kezd el dolgozni, amihez ráadásul vissza kell mennie a szigetre, ahol apja és három bátyja továbbra is él.

Ez eleinte nem könnyű Florának, aki anyja halála után hagyta el a szülőhelyét, de lassan újra magára talál és megtalálja a hangot a családjával is. Joel viszont utálja a kis szigetet, ahol a természet az úr és nyáron szinte mindig világos van, ennek ellenére a lány továbbra is titokban rajong érte és a férfinak is kezd feltűnni a tejfehérbőrű és tejszőke Flora. Aki egyébként jogi asszisztensként épp azon dolgozik, h a kliensüket megszeressék a szigeten és támogassák, ezért egy kis „nyári konyhát” nyit, ahol legendásan jól főző-sütő édesanyja receptjeit készíti el nagy sikerrel. Most elolvastam, mit írtam anno a Colgantől olvasott másik könyvéről, már nem emlékeztem rá, de tartalmilag eléggé egy kaptafa. Városi lány vidékra kerül, sütni-főzni kezd, amit mindenki imád és két pasi is legyeskedik körülötte, itt is ez történik. Ami kicsit meglepő volt számomra, h volt egy pont, amikor vacilláltam, kivel találja meg főszereplőnőnk a happy endet, azért ez aránylag ritkán fordul elő;). Kicsit nehezen indult be a történet számomra, de aztán – nem tudom mi van velem;) – ez is tetszett, kimondottan cuki és persze a végén a happy endek sem maradnak el.