Évekkel ezelőtt vettem meg a könyvet, mert bár keveset tudok csak az amisokról, de mindig is érdekeltek, ráadásul, ha Picoult foglalkozik a témával, az nekem garancia egy jó könyvre.
Ellie menő ügyvéd, épp megnyert egy pert egy iskolaigazgatónak, aki lányokat molesztált, de az ügyvédnőnek hála felmentették. Mindenki el van ragadtatva tőle, ő viszont nem jut dűlőre ezzel a dologgal, h egy bűnöst, egy gyerek molesztálót mentettek fel, hála neki…nagybátyjához és annak feleségéhez, Ledahoz megy - aki amisként nevelkedett – h egy kicsit feltöltődjön, kikapcsolódjon. Erre azonban nem lesz lehetősége, mert mikor megérkezik robban a bomba: Leda unokahúgát, a szigorú amis szokások szerint nevelkedett 18 éves Katiet azzal vádolják, h megölte újszülött gyermekét. A lány azonban nem csak ezt tagadja, hanem a terhesség tényét is, ám mikor az orvosok ezt minden kétséget kizárólag megállapítják, letartóztatják.
Leda megkéri Elliet védje a lányt, eleinte nem akarja, de végül mégis vállalja és mikor a bíró azt szabja feltételül, h a lány egy családtagja legyen vele végig, kezeskedjen érte Ellie lesz az, így belecsöppen az amis mindennapokba. Nagyon tetszett, ahogy egy kívülálló szemével mutatja be az amis közösséget Picoult, de mégsem csinál csodabogarat belőlük, hanem normális emberek maradnak, fura szokásokkal. Mert hogy az amisok egy körülbelül 200 000 fős konzervatív keresztény közösség tagjai. Az Amerikai Egyesült Államokban élnek, életmódjukat meghatározza, hogy nem használják a modern eszközöket, mint például elektromos árammal működő szerkezeteket vagy az autót. Az amisok egymás közt a tiroli német nyelv egy régies dialektusát, a pennsylvaniai németet beszélik (saját kifejezésükkel Deitsch). Általában azonban mindenki tökéletesen beszéli az angolt és az irodalmi németet is. A „régimódi amisok”, amilyen Katie és a családja is, csak lovakat használnak a föld megművelésére és lovaskocsit a közlekedésre. Öltözetük jellemzően egyszerű, 18. századi öltözék. A közösség tagjai nem vonulnak be a hadseregbe, nem veszik igénybe a szociális juttatásokat, nem fogadnak el semmilyen formában anyagi segítséget az államtól.
Ellie élete is teljesen megváltozik a farmon töltött hónapok alatt, nem csak, h szoros kapcsolata alakul ki Katie-vel és hozzászokik az amisok eleinte teljesen kőkorszakinak talált szokásaihoz, hanem közben újra egymásra találnak egyetemista szerelmével, a pszichológus Cooppal is, aki szintén segíti őket a perre való felkészülésben.
Maga az alaphelyzet aránylag egyszerű – ha lehet egyáltalán ezt mondani egy csecsemő halálára – mégis Picoult remekül építi fel a történetet, ahogy fokozatosan ismerjük meg az ügyvédnő múltját, titkait és Katie, valamint a családja történetét. Az írónő szokásához híven úgy ütközteti a véleményeket, szokásokat, h ő maga pártatlan marad, a döntést, az ítélkezést ránk bízza.
Ami nem tetszett, h nagyon elnyújtotta a történetet. Megint a 2/3-a a bíróságon játszódik – ez igazi picoultos elem - időnként nagyon szenvedtem ezekkel a fejezetekkel, mert nagyon sok volt a számomra idegen – főleg orvosi – kifejezés.
Ami viszont tetszett, az az amisok világának bemutatása, nagyon sok mindent tudtam meg erről, valamint az is, h a végén van egy csavar, ami azért jót tett a könyvnek, nem vártam már semmit, de ez jó volt. Na meg persze a stílusa, az elbeszélés módja is remek, mint mindig.
A könyv idén jelent meg magyarul, Egyszerű igazság címmel, németül az Egyetlen igazság a címe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése