Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Még gyerekként színházban láttam és persze nagyon tetszett, szóval pár éve kicsit nosztalgiából vettem meg a könyvet és idén felkerült a várólistámra.
Noszthy Ferenc huszárhadnagy vidám, könnyelmű, jó vívó, táncos, nagy kártyás, jóképű…Nagy adósságokba keveredik azonban, apját, az országgyűlési képviselőt ezért hívja el Trencsénbe, a kalamajka végül nem torkollik tragédiába, de meg kell válnia egyenruhájától. Húga, Vilma itt talál kérőre a jómódú Kopereczky személyében, akit aztán az após főispánnak nevez ki – akkor sem volt másként, ismerősök, család, összeköttetések:S.

Az első 100 oldalon Tóth Mari fel sem bukkan és a Noszty fiú is inkább csak epizódszereplő, érdekes epizódokból, szórakoztató kisebb történetekből építkezik a regény. Majdnem 200 oldal telik el, mire a szó arra a bizonyos esetre terelődik. Mari családja gazdag, a lányra 1 milliós örökség vár, ezért aztán minden udvarlónál gyanakszik, h csak a pénze miatt érdekli, persze ez a helyzet a Noszty fiúval is, de kijátsszák a lányt Feri nagynénjének segítségével, a rafinált Máli néni jó kis haditervet eszel ki a lány meghódítására. Az immár szolgabíró Noszty eljátssza a hősszerelmest és közben tényleg belehabarodik a lányba. Megy is minden, mint a karikacsapás, mígnem a sors közbeszól és Tóth úr megtudja Feri viselt dolgait, ezután már hallani sem akar arról, h hozzáadja a lányát, Feri kompromittálja a lányt, h ezzel elkerülhetetlen legyen az esküvő, mindenki hajlana is erre ezután, kivéve az apát, aki átlát a csirkefogón.

Lássuk csak sorba. Eddig ugye tönkre ment a leány becsületet, de még megvan a fiatalsága, szépsége, hozománya. A gazember elviszi azt is. Apránként tönkre teszi a szépségét, rosszul bánik vele, mert hisz gazember, talán veri is, mert gonosz, a pénzét elpocsékolja, mert lump s mikor semmije sincs, szépsége eltűnt, pénze elfogyott, teste roncs, akkor elhajítja – ha ugyan már hamarabb nem hagyta cserbe, valamely tulajdonság eltűnésénél, mert lehet, hogy már a pénze elköltése után lerázza, ami aránylag szerencse.

Nagyon meglepő fordulatot hozott az éleslátó és előrelátó apa, aki nem áll be a sorba, nem érdekli, ki mit mond, mi lenne a szokás, a lánya érdekeit nézi kizárólag és a végén még egy csavarral sikerül is meglepnie a családját, a falut és az olvasót is. Hiába lenne a házasság ideális, hisz Feri oldalán áll a társadalmi rang, Tóthékén a pénz s az egyiknek szüksége van a másikra – legalábbis a közvélekedés szerint – Tóth úr másként gondolja, nincs happy end és ez kimondottan jót tesz a történetnek szerintem.
Megint azt állapítottam meg, mint már régebben is többször: maga a cselekmény nem hat porosan, legalábbis mindenképpen szórakoztató és tetszett, de sokszor terjengősen van megírva, amihez ma már nem annyira van hozzászokva az ember, felgyorsult világunkban már nincs helye „felesleges „ cirádának, leírásoknak, mellékes történeteknek, ezek hiánya viszont nyilván csökkenti az irodalmi értéket is általában.
A regény 1908-ban jelent meg, az alapötletet egy hírlapi szenzáció adta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon „kompromittálták”, az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt.
1938-ban készült belőle először film Szörényi Évával és Jávor Pállal, majd 1960-ban újra filmre vitték, ezúttal Petényi Ilonával és Mécs Károllyal.
A regény kötelező olvasmány is, szerintem a jobbak közül való kötelező;).