2013. október 1., kedd

Emma Sternberg: Die Breznkönigin

Fanny családjával egy bajor kis faluban él, a nagymamája egy vendéglőt vezet, ő besegít neki.
A szerző elénk varázsolja a bajor tájat, a hétköznapokat, az ízes beszédet, az ételeket a fehérkolbásztól a csülökig, persze az édes mustár és a sör sem marad ki:).


Majd hirtelen felbukkan egy berlini yuppie, Quirin, aki teljesen beájul a kis bajor vendéglőtől és főleg a kajáktól. Fél év alatt felépíti a Minghartingerstube mását Berlinben, egy mozambiki szakácsot kiképeztet Fanny nagymamájával, a lányt pedig megteszi a bajor vendéglő üzletvezetőjévé. Beindul a Wirsthaus és rögtön népszerű lesz, bepillantunk a hétköznapokba. Majd pár hónap múlva kapcsolódunk vissza a történetbe, mikor a lány már együtt van Tinoval, aki vendég volt és akibe első látásra beleszeretett. Turbulens hónapok állnak mögöttük, Fanny élvezi a bulikat, a piát, a programokat, a sok és sokféle embert, akiket megismer. Igazából azért érződik, h bár élvezi ezt a sok újdonságot, de mégsem az ő világa ez. Ráadásul lassan véget ér az újdonság varázsa, vagyis kezd kimenni a divatból az autentikus bajor kisvendéglő, ami újabb bonyodalmakhoz vezet és felszínre hozza néhány ember valódi énjét, miközben a lány elkezd újra az otthon egyszerűségére vágyni és észre veszi, h valami nincs rendben vele és az álom pasival.
Az egészséges, legjobb értelemben vett józan paraszti vitalitást és talpraesettséget, amivel Fannyt megáldotta helyenként nagyon sikerülten állítja szembe a berlini sznob, előkelő miliővel. Éles kontrasztot rajzol a nagyvárosi élet, életmód és értékek ill. a vidéki élet közé, ezzel az olvasót is elméláztatásra készteti, melyik is az ő világa. Ugyanakkor nem akar több lenni, mint ami: egy szórakoztató, kedves, jó humorral megírt történet, ami helyenként túlmutat önmagán.
Egy kicsit inverze a könyv a Schleich di!-nek, itt egy bajor lány találja magát hirtelen Berlinben, a két szívemnek kedves német régió és kultúra, pláne nyelv „csap össze” tehát újra:).
Olyan könyv, amit nagyon jó olvasni, van benne valami kellemes meghittség, tetszett nagyon, rég nem olvastam ilyesmit, könnyed, szórakoztató, kikapcsolt, de nem azon a lapos és köznapi módon, h már 5 oldal után tudod, mi fog történni…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése