Elsősorban a fiatal May sorsát követjük nyomon és kezdődő szerelmét Juliannal, de a történet bepillantást enged a király szerelmi életébe és az akkori politikai helyzetbe is. A 30-as évek Angliájába, a fastiszták térnyerésébe és egy-egy epizód erejéig olyan hírességek is felbukkannak a regényben, mint Virginia Woolf, Chruchill, a még kislány II. Erzsébet, Hitler és angol követője, Sir Oswald Mosley. Érdekesen írja le a különböző szereplők által a brit mindennapokat, ahol bizonyos körökben még minden nagyon szertartásos, mindent az illem diktál.
A három főszereplőnő (May, Evangeline és Mrs. Simpson) közül csak egyikük sorsa végződik igazi happy enddel. A címadó love story - a király és a férjes asszony között – következtében VIII. Edvárd végül lemond a trónról, mert annak a nőnek a segítsége és támogatása nélkül, akit szeret, lehetetlen lett volna számára ezt a nehéz terhet és ezt a felelősséget visleni és a kötelességét királyként teljesíteni. Sokak szerint kettőjük szerelme az egyik legszebb kékvérű történet, az olvasottak alapján én ezt nem mondanám, inkább furának éreztem…
Bár a történészek számára a könyv bizonyára hagyna maga után kívánni valót, laikusként számomra izgalmas volt, ügyesen kapcsolta össze a fikciót a valós történésekkel, amiből egy szerelmes regény kerekedett történelmi szálakkal tarkítva.
A cím (Ahogy Mrs. Simpson ellopta a királyt) egyrészről nagyon találó és gondolom angolszász nyelvterületen erre sokan fel is kapják a fejüket, de másrészről azért annyira nem passzol a regényhez, mert pont arra nem kapunk választ, hogyan rabolta el a királyt Mrs. Simpson, már meglévő kapcsolatukba csöppenünk bele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése