Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Soha nem olvastam még semmit a kultikus szerzőtől, itt volt az ideje. A sort rögtön minden idők legsikeresebb krimijével, Agatha Christie legnépszerűbb, világszerte több mint 100 millió példányban eladott klasszikus bűnügyi regényével kezdtem.

Tíz egymás számára teljesen ismeretlen ember meghívást kap egy elhagyatott, sziklás szigetre (a Néger-szigetre) Devon partjainál. A titokzatos házigazda, egy bizonyos V. A. Lucky azonban nem jelenik meg. Helyette az első este egy gramofonlemez szólal meg, ami mind a tíz jelenlévőt egy-egy korábbi, a törvény által büntethetetlen gyilkossággal vádolja meg. Nem kell sokat várni az első halálesetre, ami pontosan úgy történik, ahogy azt a szobáikban olvasható ősi gyerekmondóka mondja: „Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment, Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc...” Ráadásul amikor a szalon asztalán elhelyezett tíz kis porcelánfigura közül minden egyes haláleset után rejtélyes módon eltűnik egy, végleg kitör a pánik. Ahogy az időjárás elvágja a szigetet a külvilágtól, a szereplők ráébrednek a legfélelmetesebb igazságra: nincs senki más a szigeten, a láthatatlan hóhér közülük valaki. A feszültséget a szereplők növekvő paranoiája és egymás iránti bizalmatlansága emeli a tetőfokára. Több különlegessége is van, például, h egy detektív nélküli krimi, ill. h a regény végére mind a tíz szereplő meghal, így az olvasó az utolsó oldalakig tanácstalan a tettest illetően. Nem túl meglepő módon a regény címe az évtizedek során komoly változásokon ment keresztül a korábbi rasszista felhangú kifejezések kikopása miatt. Csak Magyarországon 3 különböző címen jelent meg, először, 1941-ben A láthatatlan hóhér címmel, majd évtizedekig Tíz kicsi négerként, vagyis az eredeti címen. Jeleneg pedig már az örökösök kérésére a Helikon Kiadó életműsorozatában már az új, a mondóka utolsó sorára utaló címmel jelenik meg, követve a nemzetközi mintát Mert többen nincsenek (And Then There Were None).