A 82 éves amerikai zsidó, Sheldon Horowitz mindenkit túlélt, feleségét, fiát, a barátait, egykori harcos társait, akikkel az amerikai tengerészgyalogosság mesterlövészeként vett részt a Koreai háborúban. Amikor megtudja, h a norvég férjével Oslóban élő unokája, Rhea kisbabát vár, enged a hívásuknak és hozzájuk költözik. Sheldon nem csak fültanúja lesz az oslói társasházban, ahol unokájával és annak férjével él, egy veszekedésnek, hanem amikor segíteni próbál anyának és fiának és beengedi őket a lakásba, már a részese is. A koszovói Enver nem kegyelmez gyermeke szerb anyjának és a Sheldonnal a szekrényben megbúvó fia füle hallatára öli meg a nőt. Innentől kezdve megkezdőik a hajsza, a rendőrség a tettest akarja, a tettes a fiát akarja, Rhea a nagyapját akarja, míg Sheldon a fiút akarja megmenteni.
Nagyon sok minden kapcsolódik össze ebben a regényben, a zsidóság, a koreai- és a vietnámi háború, a délszláv háború, a jóléti és jóhiszemű norvég társadalom. A helyszín bár a norvég főváros, de a főszereplő egy amerikai és a délszlávok, a koszovóiak, szerbek és albánok is fontos szerepet játszanak. Mindenkiről megtudunk valamit, felbukkan néhány mellbevágó emlék, soha nem múló veszteség és fájdalom, a vak bosszú. Nagyon nehéz írni erről a könyvről, de érdemes elolvasni, mert nagyon sokat meg lehet tudni belőle egyrészről ezekről a háborúkról, másrészről a háborúban részt vevő férifakról és a dolog emberi oldaláról is.
Az amerikai szerző egyébként élt Magyarországon, Izraelben és Angliában is, de már jó ideje Oslóban él. Könyve először norvégul jelent meg 2010-ben, azóta számos nyelvre lefordították, magyarra sajnos nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése