Linda Winterberg: Für immer Weihnachten

Ez volt az idei első karácsonyi könyvem, amit spotifyn hallgattam meg. A II. világháború utáni Frankfurtban vagyunk, tragédiák, rossz emlékek, pénztelenség jellemzik az életet. Eva férje nem tért vissza a frontról, h megismerje közben született lányát, az immár iskolás Lottét.

Egy évvel a bizonyosság után anya és lánya már Paullal élnek, aki apja helyett apja akar lenni a kislánynak és Evával az esküvőt tervezgetik. A karácsony közeledtével azonban benne is olyan múltbéli emlékek elevenednek fel, amik a legrosszabbat hozzák ki belőle és egyáltalán nem akar karácsonyozni. Egy gyenge pillanatában kiteszi Evát és Lottét a lakásából, egy nappal az ünnep előtt, amikor azok egy szamárral (!) állítanak be. A dolgok persze végül jóra fordulnak, hisz a kedves idős bácsi, aki a szomszédban lakik, boldogan fogadja be őket az ünnepekre, így Lotte életében először karácsonyfával ünnepelhet, finom ételekkel és még azt a babát is megkapja, amire olyan rég vágyott. Közben, ahogy az ilyen karácsonyi sztorikban többször, itt is van „valami” megmagyarázhatatlan, itt „valaki”, aki egyengeti a szálakat, szövi a történetet és segédkezik, h végül happy enddel érjen véget. Én ehhez túl racionális vagyok, pont ezért nem igazán szeretem, ha egy könyvben ilyen „csodák” vannak. Ennek ellenére ez egy szép, történelmi karácsonyi történet.