Sarah Adams: When in Rome:

Összességében tetszett, bár az eleje kissé csalódást keltő volt. Amelia, vagyis művésznevén Rae Rose fiatal kora ellenére már régóta a show biznisz csillaga, a pop hercegnője. Életét a menedzsere irányítja, aki nem csak a koncerteket fixálja le és az interjúkat, hanem azt is elő akarja írni, kivel folytassa aktuális – látszat – kapcsolatát.

A lánynak elege van ebből az életből és egy hirtelen ötlettől vezérelve Róma felé veszi az irányt. Persze az igazi Róma nincs benne a pakliban idő szűkében az amerikai pop üdvöskéjének, mint kedvencének, Audrey Hepburnnek a Római vakáció c. filmben, így megelégszik a Kentucky állambeli Rómával is. Persze a sors itt rögtön a veszettül jóképű és vele kapcsolatban meglehetősen szkeptikus Noah-t sodorja az útjába, aki abszolút semmit nem akar tőle. Ráadásul teljesen átlagos, unalmas életet él az álmos kisvárosban. Mindez viszont üdítően hat Ameliára, aki már el is felejtette az egyszerű élet örömeit, olyan rég volt benne része, itt végre újra önmaga lehet és ezzel még a morcos Noah szívét is megnyeri. Persze nagy kérdés, mennyire működőképes egy ilyen kapcsolat és ezt a problémát nem is kerülte meg a szerző. Tetszett, h itt végre nem – csak – arról van szó, h alakul valami, aztán mindig újabb és újabb akadályok szólnak közbe, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak, kis bepillantást enged a kapcsolutakba, de persze nem mélypszihológiai értelemben;). A két főszereplő karakterét nagyon megszerettem a végére, ezért pirospont jár a szerzőnek. Nekem az volt az érzésem, h kissé hosszúra nyúlt, igaz én hangoskönyvként hallgattam és nem nagyon jutott rá időm az utóbbi hetekben, lehet, h ez is közrejátszott. Legnagyobb meglepetésemre már tavaly megjelent magyarul is, Ha Rómában jársz címmel, sőt már kapható a folytatás is, Gyakorlat teszi a mestert címmel, amiben viszont nem Amelia és Noah története folytatódik, hanem Noah 3 húga közül az egyik a főszereplő.