Mi történne, ha a történelem egyik legismertebb, leggyűlöltebb és legkegyetlenebb figurája, Hitler újra élne? Mit kezdene a technikai újítások-, a modern kor-, az internet világában? Tudna újra olyan hatást gyakorolni az emberekre, mint anno? Tanult a nép az immár 70 éve történtekből, vagy újra bedőlnének neki? Ezzel a gondolattal játszik el Timur Vermes, méghozzá nagyon szórakoztató módon.
Az egykori diktátor 66 évvel a halála után felébred a „törökök által megszállt” Berlinben, azt hiszi, csak aludt egyet és Sztálin, meg a vörös hadsereg betoppanása minden percben várható, majd meglepődve tapasztalja, h nincs teljesen képben.
Vermes rendkívül szórakoztatóan ír Hitler szemszögéből, aki mindenre rácsodálkozik, először nem ismeri fel a tv-t, azt hiszi a taxi körbe-körbe viszi, mert mindenhol Starbuck úr kávézóját látja;), majd betéved Müller ill. Rossmann úr drogériájába;)). Majd az internecc, a jutyúb és a wikipédia segítségével tájékozódik az elmulasztott évekről, a háború lezárásáról, az azóta eltelt időről, kommentálja is ezeket, majd megállapítja, h mivel nincs említésre méltó politikai ellenfél a színen, itt az idő, h ismét jöjjön ő! Mindenki fergeteges Hitler imitátornak tartja, aki remekül improvizál, egy pillanatra sem esik ki a szerepéből és minden apró részletre figyel. Leszerződtetik egy tv showba, mindenki parodistának hiszi, ő viszont nagyon is komolyan veszi magát és a céljait és pont a tv-be akar eljutni és azon keresztül minél több némethez. Így aztán viccfigura lesz belőle 2011-ben, amit ő észre sem vesz.
Vermes Hitlere nem a lágerekre, a zsidóüldözésre, meg az árjaságra koncentrál, hanem sokkal inkább a háborúra, a területszerzésre, na meg a csodálkozásra. Nyilván nem jelenhetett volna meg a könyv, ha a náci propagandát terjeszti vagy népszerűsíti, de borotvaélen kell egyensúlyoznia, hisz kevéssé valószínű, h Hitler ne azokat az elveket vallja, amiket mindig.
Leginkább szerintem azért lehet kritizálni a könyvet ill. a szerzőt, mert rokonszenves embert csinál Hitlerből. Persze, h elítéli az ember, de ezt a könyvet olvasva, mégis egy szerethető figurát ismer meg (ami persze nem jelenti azt, h valóban az volt). Az író görbe tükröt állít a mai Németország, a német társadalom elé is, nem kevés kritikával, a fiatalok, a bevándorlók tekintetében, na meg az egykori diktátor szájába adott megállapításaival, a megfogalmazott észrevételekkel, kritikával a politikusokról, közszereplőkről, médiáról. A véleményeket olvasgatva a német olvasók többsége pont azt találta a legfélelmetesebbnek, h legtöbbször egyetértettek Hitler észrevételeivel a mai Németországot illetően, illetve, h vele nevettek és nem rajta.
Feltűnő, h mennyivel másabb a nyelvhasználata a főszereplőnek, régies, körülményes, az író alaposan tanulmányozta Hitler nem éppen bravúrosan könnyed írói stílusát és ezt konzekvensen végig is viszi. Elég nagy a kontraszt a viselkedésében is: udvarias és előzékeny, ami a mai német férfiakra nem igazán mondható el általában.
A történet egyébként kicsit cliffhanger-szerűen fejeződik be, így már mentek a találgatások egy esetleges második részről, de a szerző egyelőre nem látja szükségesnek a folytatást, de el tudom képzelni, h pár év múlva esetleg meggondolja magát.
Az író egyébként félig magyar, apja révén, édesanyja német. Eddig szabadúszó újságíróként ill. Ghostwriterként dolgozott, 4 könyve jelent meg így. A regény már a 2012-es évben az Amazon bestseller listáján az első 10-ben volt, jelenleg pedig vezeti azt. A BBC szerint a könyv 2014 végére jelenik meg angolul (csodálkoznék, ha a nagy sikeren felbuzdulva nem jelenne meg előbb), és előkészületben van a fordítása 16 másik nyelvre is. Azért ez a fordítás nem lesz sétagalopp szerintem, mert rengeteg olyan poén van benne, amit nehéz lefordítani, mert egyszerűen elveszik belőle a vicc, vagy nagyon magyarázni kellene – pl. lábjegyzetekkel - ami poénoknak szintén ritkán szokott jót tenni.
Szinte minden írásban megemlítik a regény hangoskönyv változatát, amiben Christoph Maria Herbst remekül utánozza a főszereplő nem mindennapos orgánumát.
update: szeptember 1-jétől magyarul is olvasható Nézd, ki van itt címmel.
Kedves Anita! Szeptemberben már magyar nyelven is lehet majd olvasni! Sőt, Timur Vermes Magyarországra látogat, szeptember 10-13 között. Szóval gyere:)
VálaszTörlésSzia Anita! Én is felfigyeltem rá már a német megjelenés kapcsán, csak sajnos egyáltalán nem tudok németül (illetve az a 20-30 szavas szókincsem arra azért nem jó, hogy így elolvassam), denagyon birizgála a fantáziámat, és örülök, hogy lecsapott rá a libri. Hamarosan beszerzem én is.
VálaszTörlésA borítóról pedig annyit, hogy remek, szuper, és ha már megemlítetted, de ott van rajta a híres-hírhedt bajusz is: a cím elhelyezése, formája nem volt gyanús? Az hivatott a bajszát megadni a fehér arcnak. :)
Szia,
VálaszTörléshe-he, hát jót nevettem most:). Nem, nem volt gyanús:), de most, h írod, tényleg:))!
Jó olvasást majd a könyvhöz!