Nagyon sok német panaszkodik a náluk élő törökökre ilyen-olyan okokból kifolyólag és miután én is megismertem néhány német-törököt kimondottan érdekesnek találtam a témát, hogy látják ők magukat, minek vallják magukat? Mert mi vagy, h a szüleid törökök, de Németországban születtél és nevelkedtél, a németet tekinted az anyanyelvednek és a törököt alig-alig beszéled, ráadásul német állampolgár vagy? Nehéz kérdés…
Kaya Yanar a két világ között állóként mesél, milyen volt neki, török gyökerekkel Németországban felnőni, német útlevéllel, török szülőkkel, német szomszédokkal, török rokonokkal és német barátokkal. Szó van továbbá az utazó világbajnok németekről, szülőkről, iskoláról, nyelvről, autókról, evés-ivásról, ünnepekről, törvényekről, nyaralásról, éjszakai életről, szexről – mindez német és egyéb más nációk vonatkozásában. Hogy ez utóbbi vonalat jobban hozza, segítségül hívja „barátait” az indiai Ranjidot, az olasz Francescot és a szintén török Hakant. Valójában ők csak kitalált figurák persze, akik állandó tagjai a humorista repertoárjának. Kalandos történeteken és vicces jeleneteken át kísérjük őket, ám meg kell mondjam, sokszor erőltetettnek éreztem a leírásokat és a poénokat is. Pozitívum viszont, h bármennyire is humoros, ügyesen tartja az egyensúlyt, szerintem soha nem lépi át azt a bizonyos határt, h sértő lenne, akár egyik, akár másik félre nézve.
Amit a rajongói közül sokan kifogásoltak, h a könyv nem hoz sok újat. Évek óta volt ugyanis egy tv műsora és turnézott is országszerte, a könyv, leginkább ennek írott változata, így akik követték a munkásságát, ebből a könyvből nem sok újat tudtak meg. Ráadásul Yanar remek előadó, ez is kis csalódást jelentett, sok történet olvasva egyáltalán nem éri el azt a hatást, mint az ő tolmácsolásában. Számomra sem hozott sok újdonságot a könyv, mert leginkább az általános sztereotípiákra épít, azokat nagyítja fel, karikírozza ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése