3 szálon futnak az események, hisz 3 főszereplő van. Az osztrák Christian, aki síoktatóként dolgozott, majd elkötelezett náciként vonul be és különböző hadszíntereken harcol a náci Németországért. Michael életében hoollywoodi rendezőként a nők, az ital és a partyk játsszák a főszerepet, mígnem közlegényként ő is bevonul. Noah a szegény zsidó fiú, azután kerül a hadseregbe, h nyomorúságos évek után rátalált a szerelem és elvette feleségül Hope-t. Ami engem nagyon megdöbbentett, h milyen megpróbáltatásokat kellett kiállnia Noahnak az amerikai hadseregnél, azért mert zsidó volt… elképesztő és bosszantó volt olvasni hosszú-hosszú fejezeteken át mindezt, úgy tűnt, mintha a katonáknak nem lett volna jobb dolguk, így ezzel ütötték el az időt, hisz még nem voltak a háborúban.
Egyébként mindhárom szereplőnk éveket húz le a háborúban, így sok hadszíntéren megfordulunk: Franciaországban, Afrikában, Olaszországban, Angliában, Németországban. Mindenképpen érdekes, h a háborút abszolút a szereplők szemszögéből látjuk, vagyis a világtörténelmi jelentőségű tények a periférián maradnak, az esetleg sosem hallott kisebb összecsapások viszont időnként döntő jelentőségük, hisz hőseink megsérülnek, elvesztik a bajtársaikat, vagy éppen dicsőséget szereznek az alakulatuknak. Alig esik szó a náci ideológiáról, a koncentrációs táborokról, a világpolitikáról, sokkal inkább a személyes sorsokon van a hangsúly, így a háború olyan epizódjait ismerhetjük meg, amik sosem kerültek a történelem könyvekbe.
Közben Noah a humanizmust képviseli, Michael a seregben is intellektuel marad, nem válik katonává, Christian pedig elkötelezetten áll a rossz ügy mellé, meggyőződése végig kitart.
Christian volt eleinte a kedvenc szereplőm, az elején, mikor síoktatóként bukkant fel, megfogott az a higgadtság, cool nem törődömség, amivel Shaw felruházta, de aztán megváltozott és a végére igazi kegyetlen, cinikus árulóvá vált, aki aztán már csakis az önös érdekét kereste.
Noah lehet szerintem hármuk közül a leginkább példakép, egy érző, értelmes katona, akinek sok megpróbáltatáson kell keresztül mennie, mire megtalálja helyét a világban, majd a hadseregben, de végig ott van számára Hope, a felesége, majd a fia és ezzel a remény (Hope=remény).
Michael igazi antikatona, az ő figurája számomra kissé sótlan volt, nem nagyon kedveltem meg.
Michael és Noah sorsa az amerikai seregben többször is összefonódik, majd a végén összetalálkozik a könyv 3 főhőse, de ezt a találkozást csak az éli túl, akinél ez katonai kvalitásait tekintve a legkevésbé volt valószínű, a másik kettő értelmetlen halált hal.
Bár az elején és a közepén sokszor éreztem azt, h ez inkább „pasis” könyv, a végére viszont nagyon megfogott, sok érdekes gondolatot adott főhősei szájába Shaw. Kicsit mondjuk szerintem sztereotip, azzal, h Noah és Michael, az amerikaiak a jó fiúk, míg Christian a rossz, de a történelmi események fényében ezt nyilván nem lehet felróni.
Noah figuráját talán Show saját maga is ihlette egy picit, hiszen ő is Amerikába bevándorolt orosz zsidó szülők gyermekeként született, akárcsak egyik főhőse. Majd önkéntesként az amerikai hadseregben szolgált a II. világháborúban, itt szerzett élményei alapján írta aztán meg 1948-ban megjelent háborúellenes, antifasiszta regényét, ami legsikeresebb műve lett. 10 év múlva készítettek egy 170 perces filmet belőle, melyben Christiant Marlon Brando alakította.
Nem tudom írod e még a blogot, de köszönöm a véleményt. Talán a véleménykifejtésed és a változatos szavak miatt, de már most kíváncsi vagyok a könyvre ;)
VálaszTörlésSzóval, köszönöm.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés