Cassie és Gil 10. házassági évfordulójára gyűlik össze a skóciai vidéki kúriájukban a baráti társaságuk, a helyi nemesség és a nő 3 legjobb barátnője. A lány nagyon fiatal volt, mikor hozzáment a nála 10 évvel idősebb pasihoz, akiről az este folyamán kiderül, felesége barátnőjével van egy 3 éves fia…Más se kell Cassie minden lében két kanál gyerekkori barátnőjének a new yorki Kellynek, a párizsi Anouknak és a londoni Suzynak, elhatározzák, a nő a következő évet náluk, velük tölti, 4-4-4 hónapot.
New Yorkban kezdődik a kaland ősszel, ahol a divat PR-es Kelly, egy pillanat alatt csini it girl-t varázsol barátnőjéből, aki a skóciai vidéki élet után nem győzi tátani a száját NY-ban. Véletlenül futnak össze a náluk alig valamivel fiatalabb Henryvel, Suzy öccsével, aki közben igen figyelemreméltó fiatalember lett és az általa írt „to do” lista segítségével egy egészen különleges New Yorkot fedez fel: Dickenst olvas eredetiben, megnézni a Ground Zerot, körbefutja a Central Parkot és karácsonykor immáron a nőcsábász fotós Luke szerelmeként és múzsájaként látogat el a híres Tiffany üzletbe, ahonnan meglepetésére nem is távozik üres kézzel…Persze nem csak tündérmese ez a new yorki időszak: tele van viaskodással, önbizalomhiánnyal, kérdőjelekkel, a végére azonban úgy tűnik kerek lehetne az élete a Nagy Almában. Mégis úgy dönt folytatja útját Párizsba, annak ellenére is, h Luke szándékai komolyak vele.
Bizonyos szempontból a francia fővárosba is kicsit összetörten érkezik, kiderül, h Luke vagy mindent akar, vagy semmit, megváltoztatja a telefonszámát, megszakítja a kapcsolatot Cassievel. Párizsban Anouk veszi kezelésbe a lányt: fürdőbe viszi, felfedi előtte a minden körülmények között szép és összeillő fehérnemű fontosságát, levágattatja és barnára festeti a haját, a divatos new yorki nőből elegáns párizsit varázsol, aki egy barátnője révén a Dior pr részlegénél kezd dolgozni. Henry itt is listát ír neki, mit kell megnézni, átélnie, ő pedig boldogan veti bele magát a teendőkbe. Nem csak jóba lesz Claudedal, a Michelin-csillagos szakács zsenivel, akihez Henry küldi, hanem ki is húzza a pasit a depresszióból, aki átvesz egy új éttermet és azt akarja, legyen Cassie a desszert szakácsa, a nő boldog, ez az álma, Párizsban jött rá végleg, h ez való neki.
Henry húsvétkor váratlanul felbukkan és elcsalja Velencébe, ahova a nászútját tervezi, nem tud „listát készíteni”, hisz még ő sem ismeri, együtt kell felfedezniük a lagúnák városát. Már eddig is kis híján lángra lobbant a papír, ha ezek ketten feltűntek, hát Velencében sem más a helyzet;), de a szerző sikeresen keveri tovább a kártyákat, Cassie egy tragédia hatására visszamegy Párizsba, úgy tűnik egy életre összeveszik aktuális pártfogójával, Anoukkal és London felé veszi az irányt.
Az angol fővárosban esküvőszervezőnek áll, ezzel segítve ki az utolsó hetekben lévő, nagy pocakos Suzyt és próbálja kiheverni a történteket. Mikor Henry egy expedícióból hazaér, együtt dolgozzák le a londoni listát, közben őrülten jól szórakozva. Végül igazi fináléval ér véget a könyv: Kelly esküvőjére a könyv valamennyi fontos szereplője összejön újra és rendkívül jó történetvezetés és – bonyolítás után végre sikerül elvarrni a szálakat, jön a happy end!
Nagyon-nagyon tetszett a könyv, mert szerintem szuper maga a történet, az alapötlet. Imádtam a szereplőket, egyszerűen érdekelt, hogyan alakul a sorsuk, a párbeszédeiket, amik sokszor viccesek, ironikusak. Egy picit fejlődésregény is, persze nem a klasszikus értelemben, de Cassie igen nagy utat jár be, jó őt végig kísérni ezen az úton. Tetszett az állandó bonyolítás is, h a sors sokszor közbe szólt és nem feltétlenül pozitív értelemben és nagyon sok kis rafinált apróság bújik meg a nem kevés történés között. Nagyon tetszettek Henry listái, amik által a 4 világváros egészen más arca tárul az ember elé, mint általában és hát persze már eleve nagyon jót tett a könyvnek, h ezek a metropoliszok adták a kulisszát a történéseihez: New Yorkban megismerjük a high societyt, ahol minden a divat körül forog, az elegáns Párizsban viszont a stílus és a sikk, na meg a francia konyha körül;). Velencében a történelemé és a romantikáé a főszerep, Londonban a tradícióé és az otthonosságé.
Amiért mégsem került a könyv az abszolút kedvenceim listájára – némi vívódás után – mert időnként azért az volt az érzésem, h egy kicsit hosszú és hosszadalmas, de ez is érdekes, mert egy percig sem untam, tényleg nem lett unalmas, ez az érzés mégis megvolt. Ami még kis kritika, h azért az epilógusnál kicsit többet is el tudtam volna képzelni Cassie és Henry életéből, ha már több, mint 500 oldalon szorítottunk értük, meg persze volt benne 1-2 olyan részlet, ami már kicsit sok(k) volt a jóból, pl. h Cassie Párizsban simán pr-es lett a Diornál, van szerencsém (persze, csak kicsiben) ismerni a pr világot egy picit, hááát, ez több, mint valószínűtlen, de persze jól hangzik;).
Mindenesetre a regény azon kevés chick lit közé tartozik (bár jobban belegondolva nem is chick lit igazán, mert ’minőségben’ egész más), ami abszolút levett a lábamról, jó humorú, jó szövegű, jó kis történésekkel, érdekes, izgalmas történetszövéssel. Még egy könyve jelent meg az írónőnek németül, az is megvan, mindenképpen olvasásra fog kerülni és ráadásul az kapta – ha csak paraszthajszállal is – a jobb értékeléseket az amazonon, alig várom! Magyarul sajnos nem jelentek meg Karen Swan könyvei, remélem, h meg fognak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése