Poppy élete úgy tűnik sínen van: megtalálta az igazit, aki el is jegyezte és hamarosan összeházasodnak. A bonyodalmak akkor kezdődnek, mikor elveszíti az értékes, családi eljegyzési gyűrűt és ráadásul még a telefonját is ellopják. Rögtön talál a szemetesben egy másikat, amit kétségbeesésében magához is vesz, ezzel lavinát elindítva. A telefon ugyanis egy elfoglalt üzletember asszisztenséé volt, így Poppyhoz futnak be a Samnek szánt e-mailek, sms-ek és a lány vállalja, h átirányítja ezeket.
Az ember nem is gondolná, mennyi furcsa és vicces szituációhoz vezethet, ha ketten használnak egy telefont, de Kinsella megmutatja;). A két főszereplő teljes ellentéte egymásnak, így jó néhány szó- és sms csatát vívnak egymással, a már-már túlságosan is kedves Poppy dolgozik egy kicsit a kissé mogorva és szófukar Sam szociális életén is, megválaszol pár e-mailt, figyelmes leveleket ír a kollégáknak Sam nevében és máris kész a kalamajka. Közben egyre jobban belefolynak egymás életébe, mert sokkal könnyebb bizonyos dolgokat elmesélni egy ismeretlennek, mint egy hús-vér személynek és megállíthatatlanul robognak életük nagy vízválasztója felé. Míg a lányt magánéletében érik komoly meglepetések, a férfinek a munkájában kell megpróbáltatásokat kiállnia és lassan kiderül, h szinte csak egymásra számíthatnak. Nem kétséges az elejétől fogva, h mi lesz a történet vége, mégis nagyon szórakoztatóan jutunk el a végkifejletig.
Újdonság volt számomra, h van egy csomó lábjegyzet, ám a megszokottól eltérően itt nem az író, hanem a főszereplő Poppy magyarázatait, kommentárjait találjuk, nagyon szórakoztató módon. (Itt jegyezném még meg, h ezeket a lábjegyzeteket fantasztikusan kezeli a paperwhite olvasóm, a régi Kindlöm elég körülményesen boldogult az ilyesmivel, itt viszont egyszerűen csak rá kell bökni a lábjegyzetet jelölő index számra és azonnal a magyarázatoknál találja magát az ember, majd még egy kattintás a számra és máris olvasható tovább a regény. Azóta más ilyen könyvet is olvastam rajta és ott is kifogástalanul működött.)
Nagyon jól megírt történet, időnként könnyesre nevettem magam, ami már jó ideje nem történt meg, nem olvastam még túl sokat Kinsellától, de eddig ezt tetszett legjobban. Sőt, megkockáztatom, h az utóbbi évek legjobb chick-litje, azok közül legalábbis, amiket olvastam, nagyon vicces, helyes szereplőkkel, egy imádnivalón eredeti főszereplővel, sok-sok poénnal, helyzetkomikummal, fordulatokkal és meglepetésekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése